WHO: Iránt az olajipari létesítmények elleni csapások után „fekete eső” fenyegeti, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelent

A szennyezés új formája

Az Irán elleni amerikai-izraeli katonai hadjárat tizenkettedik napján a konfliktus lassan kibontakozó környezeti katasztrófát idézett elő. A Teherán és a környező városok égő olajraktáraiból felszálló vastag, fekete füstoszlopok összekeveredtek az esőfelhőkkel, létrehozva azt, amit a tudósok „fekete esőnek” neveznek – mérgező vegyi anyagokkal teli szennyezett csapadékot, amely most a világ egyik legsűrűbben lakott nagyvárosi területére hullik.

A WHO hivatalos egészségügyi figyelmeztetést adott ki, Christian Lindmeier szóvivő pedig egy genfi sajtótájékoztatón elmondta, hogy „a fekete eső és az azzal járó savas eső valóban veszélyt jelent a lakosságra, elsősorban légzőszervi szempontból”. A szervezet figyelemmel kíséri a mérgező szénhidrogének, kén-oxidok és nitrogénvegyületek „masszív kibocsátását” a légkörbe.

A mérgező esőzés tudománya

Amikor az izraeli csapások eltalálták az északkelet-teheráni Aghdasieh olajraktárat, a város északi részén található Shahran raktárat és a déli finomítót, a tüzek órákig égtek. Gabriel da Silva légkörkutató a PBS NewsHournak nyilatkozva elmondta, hogy az eső az egyik legfontosabb mechanizmus, amellyel a légszennyező anyagok eltávolíthatók a légkörből – de ezzel egyidejűleg a víz összegyűjti ezeket a szennyező anyagokat, és visszajuttatja azokat a felszínre.

A keletkező csapadék ultrafinom PM2,5 részecskéket, policiklusos aromás szénhidrogéneket (ismert rákkeltő anyagokat), kén-dioxidot és nitrogén-dioxidot tartalmaz – amelyek a légkörben kénsavvá és salétromsavvá alakulnak. Az eső technikailag savas eső és fekete eső is egyben. A közel 10 millió lakosú Teherán lakói nehézlégzésről, szédülésről és égő érzésről számoltak be. Az olajjal szennyezett víz befestette az utcákat, az autókat és az épületeket.

A rövid távú hatások közé tartozik a fejfájás és a légzési nehézség, a gyermekek, az idősek és a meglévő betegségekben szenvedők vannak a legnagyobb veszélyben. Hosszú távon a véráramba kerülő PM2,5 részecskék összefüggésbe hozhatók a megnövekedett rák kockázatával, a neurológiai károsodással és a szív- és érrendszeri betegségekkel. A szennyezett lefolyóvíz veszélyezteti az ivóvízkészleteket és a mezőgazdasági területeket egy amúgy is súlyos terhelés alatt álló régióban.

Hormuzi-szoros tűz alatt

A környezeti válság súlyosbítja a már amúgy is romló humanitárius és logisztikai helyzetet. Szerdán három teherszállító hajót talált el lövedék a Hormuzi-szorosban – a japán zászló alatt közlekedő One Majesty-t, a thai ömlesztettáru-szállító Mayuree Naree-t és a Marshall-szigeteki zászló alatt közlekedő Star Gwyneth-et. Az amerikai hadsereg külön jelentésben közölte, hogy 16 iráni aknarakó hajót semmisített meg a stratégiai vízi útvonal közelében, amelyen keresztül a világ kereskedelmi forgalmú olajának mintegy 20 százaléka halad át.

A kereskedelmi hajók elleni támadások elmélyítik a regionális ellátási válságot, és növelik az Öbölön áthaladó hajók biztosítási költségeit, ami kihat a globális energiapiacokra is.

Növekvő civil áldozatok száma

Az iráni állami média arról számolt be, hogy a 12. napra több mint 1300 civil halt meg, és közel 10 000 civil létesítményt ért találat a konfliktus február 28-i kezdete óta. Az Al Jazeera tudósítása szerint legalább 65 iskolát és 32 egészségügyi intézményt vettek célba. A Fehér Ház megerősítette, hogy vizsgálat folyik egy iskolát ért légicsapás ügyében, amely állítólag mintegy 175 diák halálát okozta.

A WHO különös aggodalmát fejezte ki a gyermekek és a terhes nők miatt. A fekete füstben lévő vegyületeknek való prenatális kitettség a korábbi esetekben – leginkább az 1991-es Öböl-háború idején a kuvaiti tüzeknél – alacsonyabb születési súlyhoz és fejlődési komplikációkhoz vezetett.

Nyomás az energetikai létesítmények elleni csapások leállítására

A növekvő nemzetközi riadalom közepette az Egyesült Államok állítólag arra kérte Izraelt, hogy függessze fel az iráni energetikai infrastruktúra elleni csapásokat – írja az Axios. Katar külügyminisztere mindkét felet a helyzet eszkalációjának elkerülésére szólította fel, figyelmeztetve, hogy Irán szomszédos öböl menti országok elleni megtorló csapásai „senkinek sem használnak”. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Omán az elmúlt napokban iráni drónokat és rakétákat fogtak el.

Trump elnök azt sugallta, hogy a háború hamarosan véget érhet, azt állítva, hogy „nincs több célpont” – ezt az állítást elemzők széles körben vitatják. Az égő olajmezők szélárnyékában élő milliók számára a levegő, a víz és a talaj károsodása a tűzszünet után is sokáig fennmaradhat.