2026-os téli olimpia: Norvégia rekordokat dönt, Szlovákia érem nélkül

Zárás az ókori amfiteátrum kupolája alatt

A Milánóban és Cortina d'Ampezzóban rendezett téli olimpiai játékok 2026. február 22-én ünnepélyesen véget értek a legendás Aréna di Veronában. A „Szépség akcióban” című záróünnepségre mintegy 12 000 néző előtt került sor a közel 2000 éves római amfiteátrumban, amely az UNESCO világörökségi listáján szerepel. Az 1896-os athéni olimpia óta ez volt az első alkalom, hogy olimpiai ceremóniát egy ókori történelmi emlékhelyen tartottak. Az estét a lírai operáktól az olasz popzenén át a kortárs elektronikus zenéig terjedő előadások töltötték meg – a búcsút Achille Lauro Incoscienti Giovani című dala zárta. Végül egyszerre aludt ki a két olimpiai láng – egy Milánóban és egy Cortina d'Ampezzóban –, ami történelmi újdonság volt a téli játékok történetében.

Norvégia történelmet írt

Az északi síelés királysága ismét uralta az éremtáblázatot. Norvégia 18 arany-, 12 ezüst- és 11 bronzérmet szerzett – összesen 41 érmet –, és megdöntötte a 2022-es pekingi saját rekordját. A játékok hőse Johannes Hösflot Kläbo sífutó lett, aki hat aranyérmet szerzett, és ezzel beírta magát a téli játékok történetének legsikeresebb olimpikonjai közé.

A második helyen az Egyesült Államok végzett 12 arany-, 12 ezüst- és 9 bronzéremmel. Diadalukat egy drámai jégkorongdöntő koronázta meg: Jack Hughes a hosszabbítás 1 perc 41 másodpercében lőtte a győztes gólt, az USA 2:1-re legyőzte Kanadát, és 1980, Lake Placid óta először nyert jégkorong aranyat. A hazai olaszok történelmileg legsikeresebb téli olimpiájukat élték át – a 30 érem (10 arany, 6 ezüst, 14 bronz) felülmúlta az 1994-es lillehammeri korábbi nemzeti rekordot. Hollandia a harmadik helyen végzett az összesített rangsorban 20 éremmel, a hagyományos gyorskorcsolyázó erejének köszönhetően.

Debütálások és mérföldkövek

A 2026-os kiadás sportújdonságokat is hozott. A síalpinizmus (ski mountaineering) első alkalommal mutatkozott be olimpiai sportágként, és lenyűgözte a nézőket a hegyi pályákon nyújtott nehéz teljesítményekkel. Összesen mintegy 2900 sportoló versenyzett a világ minden tájáról 116 versenyszámban, 16 versenykategóriában.

Szlovákia 2002 óta először érem nélkül

A játékok csalódást okoztak a szlovák szurkolóknak. A szlovák küldöttség egyetlen érmet sem szerzett, ami 2002, a Salt Lake City-i téli olimpia óta nem fordult elő. Az éremhez legközelebb a jégkorongozók álltak – a csoportkörben legyőzték Finnországot (4:1) és Olaszországot (3:2), a negyeddöntőben Németországot (6:2), de az elődöntőben nem bírtak a kiváló Amerikával (2:6). A bronzéremért vívott mérkőzésen aztán egyértelműen 1:6-ra alulmaradtak Finnországgal szemben.

Az egyéni teljesítmények közül említésre méltó Marianna Jagerčíková, aki a debütáló síalpinizmusban a 11. helyen végzett. Szlovákia érem nélkül távozik Olaszországból, de a jégkorongcsapat megmutatta, hogy az európai élmezőnybe tartozik – és ez motivációt jelenthet a hazai bajnokságok és a jövőbeli olimpiai ciklusok előtt.

A staféta a Riviérára tart

A záróünnepség során Olaszország átadta az olimpiai zászlót Franciaországnak. A 2030-as téli olimpiai játékokat a Francia Riviérán és a környező alpesi üdülőhelyeken rendezik meg. A szervezők hasonló decentralizált modellt terveznek, mint ami Olaszországban bevált – alpesi területekkel a hegyi sportágak számára, és a tengerparti Nizzával a háttérben az ünnepélyes eseményekhez. Milánó és Cortina így búcsúzik az olimpiai házigazda szerepétől annak elismeréseként, hogy sikerült összekapcsolniuk a sportot a halhatatlan olasz kulturális örökséggel.