A Képviselőház elfogadta a költségvetést: a védelem a NATO ellenére is 2% alatt marad

A történelem negyedik legnagyobb hiánya

A Képviselőház szerdán, 2026. március 11-én elfogadta az idei évre szóló állami költségvetést, 310 milliárd koronás hiánnyal – ez a Cseh Köztársaság történetének negyedik legnagyobb deficitje. A kormánykoalíció (ANO, SPD és Motorosok) 103 képviselője szavazott a javaslatra, míg az ellenzéki törvényhozók közül 88-an ellenezték. Az állam bevételei idén közel 2118 milliárd koronát, kiadásai pedig több mint 2428 milliárd koronát tesznek ki.

A költségvetés elfogadása véget vetett a többhetes provizóriumnak, és egyértelmű üzenetet hozott abban a kérdésben, amely az egész vitát uralta: Csehország 2026-ban nem éri el a NATO 2%-os védelmi kiadási célját.

A védelem befagyasztva a GDP 1,73%-án

A Védelmi Minisztérium idén 154,8 milliárd koronát kap, ami a bruttó hazai termék körülbelül 1,73%-ának felel meg. A kormánykoalíció a költségvetés összeállításakor több mint 21 milliárd koronával csökkentette a Védelmi Minisztérium eredetileg tervezett kiadásait. Az ellenzéki javaslatokat, amelyek ezen források hadsereghez való visszajuttatására irányultak, a Képviselőház elutasította.

A NATO szövetség eközben a tagállamoktól legalább a GDP 2%-át követeli meg védelemre. A tavalyi hágai csúcstalálkozón a szövetségesek a Trump-adminisztráció nyomására egy ambiciózusabb célt is elfogadtak – a GDP 3,5%-át a kulcsfontosságú védelmi szükségletekre és további 1,5%-ot a biztonsági kiadásokra, 2035-ig. Washington hosszú távon akár a GDP 5%-át is célként jelöli meg.

Washington vészharangot kongat

Nicholas Merrick, az Egyesült Államok prágai nagykövete nem rejtette véka alá csalódottságát. Egy prágai biztonsági konferencián kijelentette: „Ha Csehország nem teljesíti kötelezettségeit, az az egész szövetségre hatással van.” Arra is figyelmeztetett, hogy az elfogadott költségvetéssel a Cseh Köztársaság a NATO-n belüli legalacsonyabb védelmi kiadásokkal rendelkező államok közé kerülne, és negatív tendenciát mutatna a többi szövetségeshez képest.

A Bloomberg arról számolt be, hogy az USA közvetlen nyomást gyakorolt még a Képviselőházban történő szavazás előtt. Hasonló figyelmeztetések hangzottak el más szövetségesi csatornákon keresztül is. Petr Pavel elnök, maga is egykori katonai parancsnok, többször felszólította a kormányt a 2%-os kötelezettség teljesítésére, és a jóváhagyott költségvetést rossz irányba tett lépésnek nevezte.

Babiš: A polgárok egészsége a prioritás

Andrej Babiš miniszterelnök elutasította a kritikát, mondván, hogy a védelmi kiadások a jelenlegi helyzetben „a lehető legmagasabbak”. Hangsúlyozta, hogy kormánya mély hiányt örökölt elődeitől, és elsősorban az egészségügyet kell finanszíroznia. „Prioritásunk polgártársaink egészsége, hogy sokáig éljenek” – mondta Babiš.

A miniszterelnök egyúttal elutasította, hogy Csehország a hágai csúcstalálkozón elfogadott 3,5%-os GDP-cél felé haladna. Kormánya szerinte fokozatosan tervezi a védelmi kiadások növelését, de olyan ütemben, amely megfelel az állami költségvetés lehetőségeinek.

Csehország a NATO leggyengébb hozzájárulói között

A jóváhagyott költségvetés a GDP-hez viszonyítva a szövetség legalacsonyabb hozzájárulói közé sorolja a Cseh Köztársaságot. Míg számos közép-európai ország – köztük Lengyelország, amely a GDP több mint 4%-át költi – jelentősen növeli védelmi kiadásait, addig Prága éppen ellenkező irányba halad. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ez a hozzáállás gyengítheti Csehország pozícióját a NATO-n belüli tárgyalásokon és a Washingtonnal fenntartott kétoldalú kapcsolatokban is, amelyek lehűlése hosszú távú biztonsági következményekkel járhat.

A védelmi vita így a parlamenti padokból a transzatlanti diplomácia színterére helyeződik át – és az eredmény nem lesz ismert addig, amíg Babiš újra asztalhoz nem ül Trump elnökkel vagy a NATO parancsnokaival.