Gazdaság

Az iráni háború miatt 3,3%-ra ugrott a spanyol infláció

A spanyol fogyasztói árindex 2026 márciusában elérte az éves szintű 3,3%-ot, ami a legmagasabb érték 2024 óta. A növekedést a Közel-Keleti konfliktusból és a Hormuzi-szoros blokádjából eredő üzemanyagár-emelkedés okozta.

R
Redakcia
3 perc olvasás
Megosztás
Az iráni háború miatt 3,3%-ra ugrott a spanyol infláció

Váratlan ugrás rázza meg a spanyol gazdaságot

A spanyol fogyasztói árak márciusban 3,3%-os éves növekedést mutattak, a Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE) előzetes adatai szerint. Ez egy százalékpontos ugrás a februári 2,3%-hoz képest, és a legmagasabb ráta 2024 júniusa óta, amikor az ország még mindig az orosz-ukrán háború okozta energiaár-emelkedés következményeit nyögte.

A növekedés fő oka az üzemanyagok és kenőanyagok ára, amely közvetlenül az iráni háború és a Hormuzi-szoros részleges blokádja következtében ugrott meg. Ezen a szoroson keresztül halad a tengeren szállított globális kőolaj közel egyharmada. A Brent nyersolaj hordónkénti ára március elején meghaladta a 119 dollárt, míg a földgáz ára Európában több mint 50%-kal emelkedett a holland TTF index adatai szerint.

Az alapinfláció tartja magát, de a nyomás nő

Az alapinfláció – amely nem tartalmazza az energiát és a friss élelmiszereket – stabilan 2,7%-on maradt, ami azt jelzi, hogy a sokk egyelőre túlnyomórészt energetikai jellegű. Azonban elemzők és maga az Euronews is arra figyelmeztet, hogy az üzemanyagár-emelkedés már beszivárog az élelmiszerek szállítási és forgalmazási költségeibe, ami az inflációs bázis kiszélesedésével fenyeget a következő hetekben.

A Spanyol Központi Bank kilenc tized százalékponttal megemelte a 2026-ra vonatkozó átlagos inflációs előrejelzését, 3%-ra helyezve azt, és arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus elhúzódása esetén a ráta akár az 5,9%-ot is elérheti, ami a 2022-es energiaválságot idézné.

5 milliárdos sokkcsomag

Pedro Sánchez kormánya március 20-án egy 5 milliárd eurós válságkezelő csomagot fogadott el, amely 80 intézkedésből áll, amelyek közül a legfontosabbak:

  • Az üzemanyagok áfájának 10%-ra csökkentése.
  • Az áramadó 60%-os csökkentése.
  • A földgáz áfájának 10%-ban való rögzítése.
  • A bután és a propán árának befagyasztása.
  • Közvetlen támogatások a rászoruló háztartások és a kisvállalkozások számára.

A Gazdasági Minisztérium kiemelte, hogy Spanyolország megújuló energiákra való összpontosítása – amelyek már az órák 84%-ában határozzák meg az áram árát, szemben a 2019-es 25%-kal – "részleges pajzsként" működik a külső sokkhatással szemben, lehetővé téve, hogy az áram ára csökkenjen, miközben a kőolaj ára emelkedik.

Európai következmények és kitekintés a jövőbe

A spanyol adat feszültségeket vetít előre az egész eurózónában, ahol a márciusi infláció első becslése a jövő héten jelenik meg. Az EKB elnöke, Christine Lagarde arra figyelmeztetett, hogy a piacok "túlzottan optimisták" lehetnek a konfliktus gazdasági hatásait illetően, és egyre többen fogadnak arra, hogy az EKB a következő ülésén kamatot emel.

A legalacsonyabb jövedelmű spanyol háztartások számára a csapás aránytalanul nagy: a fűtésre, a közlekedésre és az élelmiszerekre fordított kiadások a költségvetésük nagyobb részét teszik ki. Ha a Hormuzi-szoros válsága nem oldódik meg a második negyedévben, Spanyolország stagflációval nézhet szembe, ami megnehezíti a foglalkoztatás és a növekedés helyreállítását, amelyet jelenleg a GDP 2,3%-ára becsülnek 2026-ra.

Ez a cikk más nyelveken is elérhető:

Kapcsolódó cikkek