Bundestag-választás: Fej-fej mellett a CDU/CSU és az AfD a hajrában

Történelmi fej-fej melletti verseny két nappal a választás előtt

Németország egy rendkívüli Bundestag-választás előtt áll: 2026. február 23-án, hétfőn új parlamentet választanak – és a jelenlegi közvélemény-kutatások minden eddiginél szorosabb versenyt mutatnak. A CDU/CSU és az AfD több független intézet szerint is gyakorlatilag fej-fej mellett áll, mindkettő körülbelül 25 százalékon, míg az SPD 14-16 százalékkal jelentősen visszaesett.

A legfrissebb, 2026. február 17-i Forsa-felmérés szerint az Unió 26 százalékkal szűken megelőzi az AfD-t (25 százalék), amelyet az SPD (14 százalék) és a Zöldek (12 százalék) követnek. Az INSA Intézet február 13-án szintén egyenlő állást mért a CDU/CSU és az AfD között, mindkettő 25 százalékon. Egy február 6. és 8. közötti Ipsos-felmérés az AfD-t 26 százalékkal a legerősebb pártként mutatja. A Bündnis 90/Die Grünen intézettől függően 11-13 százalékot, a Die Linke 10-12 százalékot ér el.

Merz világos felhatalmazásért küzd

Friedrich Merz kancellár a választás napja előtt felkészült a hajrára: a 2026. február 20-i stuttgarti CDU-pártkongresszuson a küldöttek szavazatainak 91,2 százalékával ismét megválasztották pártelnöknek – ez az eredmény még a párton belüli megfigyelőket is meglepte. Merz felszólította a CDU-t, hogy mutasson egységet, és erősítse meg az ország politikai közepét.

Merz kategorikusan kizárja a koalíciót az AfD-vel. A sajtó egybehangzó értesülései szerint hangsúlyozta, hogy az AfD nem lehet partner az Unió számára. A CDU ezzel fenntartja az úgynevezett tűzfalát – a jobboldali populisták közvélemény-kutatásokban mutatott folyamatosan növekvő ereje ellenére.

A koalíciós kérdés: Számolás az AfD nélkül

A kormányalakítás a választás napja utáni igazi Herkules-feladat lesz. A jelenlegi közvélemény-kutatásokon alapuló előrejelzések azt mutatják: a CDU/CSU és az SPD tiszta nagykoalíciója csak a Bundestag 630 mandátumából körülbelül 290-et szerezne meg – ami egyértelműen a többséghez szükséges 316 mandátum alatt van. Egy klasszikus nagykoalíció tehát számításilag nem lenne életképes.

Az AfD kizárásával lehetséges többségi szövetségek:

• CDU/CSU + SPD + Zöldek: körülbelül 375 mandátum – számításilag stabil többség
• CDU/CSU + Zöldek + Baloldal: körülbelül 342 mandátum – számításilag lehetséges, politikailag rendkívül vitatott

Mindkét változat feltételezi, hogy tartalmilag távol álló pártok találnak egymásra. Különösen a CDU/CSU és a Zöldek hármas szövetsége tekinthető feszültségekkel telinek; a Baloldallal való együttműködés sok uniós politikus számára aligha elképzelhető.

Az elégedetlenség az előrehozott választások mozgatórugója

Az előrehozott választásokra való nyomás nem a semmiből keletkezett. A korábbi fekete-piros koalíció a közelmúltban történelmi mélypontra zuhant: egy 2026 februári YouGov-felmérés szerint a lakosság mindössze 22 százaléka volt elégedett a szövetségi kormánnyal, 75 százalékuk elégedetlenségét fejezte ki. Merz személyes népszerűségi mutatói hivatalba lépése óta szinte a felére estek – mindössze 23 százalék gondolta, hogy jól végzi a munkáját.

Európa Berlinre figyel

Európa feszült figyelemmel kíséri a végeredményt. Egy stabil kormány Berlinben – az EU legnagyobb gazdaságában – a tartós ukrajnai háború, a geopolitikai feszültségek és a gazdasági kihívások miatt sürgősen szükségesnek tekinthető. A nehéz koalíciós tárgyalások hetekre, esetleg hónapokra megbéníthatják Németország cselekvőképességét.

Február 23-án este kiderül, hogy az Unió meg tudja-e őrizni vezető szerepét – vagy az AfD először a legerősebb erőként kerül be a Bundestagba, és tartósan megváltoztatja Németország politikai tájképét.