Fico Kijevnek az áramszolgáltatás leállításával fenyegetőzik a Merz-cel folytatott telefonbeszélgetés után

Mélyül a kőolajvezeték-válság

Robert Fico szlovák miniszterelnök telefonon egyeztetett Friedrich Merz német kancellárral az aktuális nemzetközi helyzetről. A beszélgetés központi témája a Barátság kőolajvezeték körüli egyre élesedő vita volt, amelyen keresztül január vége óta nem érkezik kőolaj Szlovákiába. Fico azzal fenyegetőzött, hogy Szlovákia konkrét ellenintézkedéseket foganatosít – beleértve az Ukrajnába irányuló áramszolgáltatás leállítását is –, ha bebizonyosodik, hogy Kijev politikai okokból akadályozza a kőolajszállítás újraindítását.

Mi áll a válság hátterében?

A kiesés oka egy 2026. január 27-i orosz dróntámadás, amely megrongálta a Barátság kőolajvezeték elosztó csomópontját az ukrajnai Brodinál. Azóta nem érkezik kőolaj Szlovákiába és Magyarországra. Mindkét állam nagymértékben függ az orosz kőolajvezetéktől, és azzal vádolják Kijevet, hogy politikai okokból szándékosan késlelteti a javítást.

Fico még tovább megy a kijelentéseiben. A szlovák titkosszolgálatok információi szerint a sérült vezetékszakasz valójában már megjavították, de a kőolaj ennek ellenére sem folyik. „Zelenszkij kifogásokat keres. A hírszerző szolgálataink tudják, hogy a kőolajvezeték megjavították” – jelentette ki a miniszterelnök. Kijev visszautasítja ezeket a vádakat.

Stratégiai készletek és árammal való fenyegetés

A kormány azonnal kőolaj-vészhelyzetet hirdetett, és úgy döntött, hogy 250 000 tonna kőolajat szabadít fel az állami tartalékokból, hogy a pozsonyi Slovnaft finomító legalább csökkentett üzemmódban működhessen. A Slovnaft időközben hét tankert rendelt a horvát Adria kőolajvezetéken keresztül, de az alternatív útvonal ötször drágább, és az ellátás 20-30 napot vesz igénybe.

Fico egyúttal arra figyelmeztetett, hogy Szlovákia leállíthatja a sürgősségi áramszolgáltatást Ukrajnába. 2025 decemberében Szlovákia biztosította az Ukrajnába irányuló teljes áramimport mintegy 21 százalékát. Szlovákia és Magyarország is leállította a gázolaj exportját Kijevbe – Szlovákia az ukrán dízel felhasználásának akár 10 százalékát is biztosította. Magyarország azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja az EU 90 milliárd eurós hitelét Kijev számára, amíg a kőolaj tranzitja nem áll helyre.

Az EU rendkívüli ülést hívott össze

Az Európai Bizottság a Kőolaj-koordinációs Csoport rendkívüli ülésének összehívásával reagált február 25-re, Magyarország, Szlovákia és Horvátország részvételével. Brüsszel azonban egyértelművé tette, hogy nem fogja Kijevet a javításra ösztönözni. Anna-Kaisa Itkonen, a Bizottság szóvivője kijelentette: „Nem gyakorlunk semmilyen nyomást, és nem szabunk határidőket Ukrajnának.”

Horvátország elutasította az orosz kőolaj tranzitjának engedélyezését Magyarország számára az Adria kőolajvezetéken keresztül. Az EU rámutatott, hogy mindkét állam 90 napra elegendő kőolajkészlettel rendelkezik, így a szállítmányok közvetlen veszélye nem áll fenn. Az Unió számára ugyanakkor fontos Ukrajna energiahelyzete, amely rendszeres orosz támadásoknak van kitéve az energetikai infrastruktúrája ellen.

A Merz-cel folytatott telefonbeszélgetés után: nyílt levél Brüsszelnek

A Merz-cel folytatott telefonbeszélgetés során Fico hangsúlyozta Szlovákia és Németország közötti szoros gazdasági kapcsolatot, és reményét fejezte ki, hogy a német kancellár hamarosan meglátogatja őt. A beszélgetés érintette Fico közelmúltbeli kapcsolatát Donald Trump amerikai elnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel is.

Fico a telefonbeszélgetés után bejelentette, hogy nyílt levelet küld az Európai Bizottság elnökének, amelyet valamennyi tagállam miniszterelnökének és vezetőjének is címez. A levélben az EU politikájának alapvető megváltoztatását kívánja követelni, amelyet azzal vádol, hogy gyengíti a globális színtéren. A fő bűnösöknek a „értelmetlen klímacélokat és az öngyilkos migrációs politikát” nevezte. A Barátság kőolajvezeték körüli vita így nemcsak energiaválsággá válik, hanem eszközzé is Fico Brüsszelre gyakorolt szélesebb politikai nyomásában.