Csehország a nyolcadik helyen az EU-ban: posztkommunista éllovas, de az innováció elmarad
A Cseh Köztársaság a nyolcadik helyet szerezte meg az EU új jóléti indexében, ezzel a posztkommunista országok gazdasági éllovasává vált. Elemzők azonban figyelmeztetnek: a beruházások a gépekbe irányulnak, nem a kutatásba és a szellemi tulajdonba, ami a mesterséges intelligencia korában az innovációs potenciál lassulásával fenyeget.
Nyolcadik hely, mint történelmi siker
A Cseh Köztársaság a nyolcadik helyre küzdötte fel magát a Česká spořitelna és az Europe in Data portál által összeállított, az ötödik alkalommal megjelenő Jóléti és Pénzügyi Egészség Indexben. Ez az ország eddigi legjobb eredménye ebben a felmérésben, és egyben megerősíti a posztkommunista EU-tagállamok közötti gazdasági vezető pozícióját – Szlovénia, Lengyelország és Szlovákia előtt. A ranglista élén Svédország, Németország és Dánia áll.
A nyolcadik helyhez vezető út nem volt egyenes. Az orosz-ukrán invázió és az azt követő inflációs hullám után Csehország a tizennegyedik helyre esett vissza, tavaly a kilencedikre tért vissza, idén pedig egy újabb fokkal javított. „A cseh gazdaság olyan ellenálló képességet mutatott, amire sok elemző nem számított” – állapítják meg az index szerzői.
A növekedés motorja: a belföldi fogyasztás és a reálbérek
A Cseh Köztársaság bruttó hazai terméke 2025-ben megközelítőleg 2,5 százalékkal nőtt, a fő hajtóerő továbbra is a belföldi fogyasztás maradt. A reálbérek közel öt százalékkal emelkedtek, ami vásárlóerőt adott a háztartásoknak. Az átlagos megtakarítási ráta meghaladta a tizennyolc százalékot – jelentősen többet, mint a világjárvány előtti értékek –, így a további fogyasztás potenciálja továbbra is kihasználatlan.
Csehország emellett magas fokú robotizáltságával is kitűnik: 216 ipari robot jut tízezer alkalmazottra a gyártásban, szemben a lengyelországi mindössze 81-gyel. A GDP-hez viszonyított beruházási arány eléri a 26,5 százalékot, ami az EU-ban a legmagasabbak közé tartozik, és az államadósság is viszonylag alacsony marad. Ezek a mutatók biztosították Csehország erős pozícióját a Gazdaság helyzete pillérben.
A siker gyenge pontja: hová irányulnak a beruházások
A lenyűgöző számok ellenére az elemzők strukturális repedésre figyelmeztetnek. Bár Csehország sokat fektet be, rossz dolgokba fektet be. A tőkekiadások mintegy 36 százaléka gépekre és berendezésekre irányul – azaz „gyorsabb szállítószalagokra”. Ezzel szemben a gazdaságilag fejlettebb államok, mint Dánia vagy Svédország, a nem materiális eszközöket helyezik előtérbe: a szabadalmakat, a szoftvereket és a szellemi tulajdont.
Tereza Hrtúsová, a Česká spořitelna elemzője nyíltan figyelmeztet: „A csehországi beruházások nem a megfelelő irányba mennek.” A hazai hozzáadott érték az exportban mindössze 58,2 százalékot tesz ki, míg Lengyelország 66,7 százalékot ér el. A cseh gazdaság így nagyrészt egy kifinomult alvállalkozó szerepében marad – a külföldi cégek birtokolják a márkákat, a szabadalmakat és a nyereséges árréseket.
Kihívás mesterséges intelligencia és zöld ipar néven
A probléma sürgetőbbé válik két globális megatrend összefüggésében: a mesterséges intelligencia térnyerése és az ipar zöld gazdaság felé történő átalakulása. Mindkét hullám azokat jutalmazza, akik technológiákat és szabadalmakat birtokolnak – nem azokat, akik azokat csak a termelésben használják fel. A szakértők szerint fennáll a veszélye, hogy Csehország, amely eddig az olcsó és képzett ipari munkaerőből profitált, a közepes jövedelmű csapdába kerül, ha nem irányítja át a tőkét a kutatásba és fejlesztésbe.
A helyzetet bonyolítja az oktatási szféra is. Ahogy Martin Vohánka vállalkozó és elemző rámutatott, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában Csehország az EU hátsó részében helyezkedik el, és a legjobb cseh egyetem a globális rangsorokban a háromszázadik hely körül tanyázik. Hazai tehetségek nélkül, akik szellemi tulajdont hoznának létre és birtokolnának, a strukturális elmozdulás nehezen elérhető.
A nyolcadik hely figyelmeztetés, nem csak ünneplés
A jóléti index megerősíti, hogy a cseh gazdaság egészséges és ellenálló. A nyolcadik hely az EU-ban olyan eredmény, amire büszkének lehet lenni. Ugyanakkor ez egy kihívás is: a jelenlegi modell – a minőségi, magas automatizáltságú összeszerelő üzem – elérte a plafont. A tudásalapú és saját innovációkra épülő gazdaságra való áttérés nem csupán akadémiai vágy, hanem a versenyképesség megőrzésének szükségessége a következő évtizedekben.