Éghajlatkutatók értetlenül állnak a három legforróbb év előtt

Páratlan felmelegedési ugrás

Az elmúlt három év hőmérsékleti rekordokat döntött – és ezzel egyidejűleg a világ legelismertebb éghajlatkutatóinak várakozásait is szertefoszlatta. A 2023-as, 2024-es és 2025-ös évek voltak a mérések 1850-es kezdete óta a három legforróbb év, de a kutatókat nem csupán a rekordok ténye riasztja, hanem az is, hogy mennyire drámaian haladták meg az összes előrejelzést.

Gavin Schmidt, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének igazgatója „megalázónak” és „zavarba ejtőnek” nevezte a 2023-as hőséget. Statisztikai modellje, amely 2016 óta megbízhatóan jelezte előre a hőmérsékleteket, jelentősen alábecsülte a ténylegesen bekövetkezett értékeket. Egyedül 2023 szeptemberében a globális hőmérsékletek „teljesen elképesztő” 0,5°C-kal döntöttek rekordot – ami példátlan a NASA teljes mérési történetében.

A riasztó számok

A Berkeley Earth 2025-ös globális hőmérsékleti jelentése szerint a tavalyi év a harmadik legmelegebb volt a feljegyzésekben, a globális átlaghőmérséklet 1,44°C-kal volt magasabb az iparosodás előtti szinthez képest. Ezt követte 2024, amely az első év volt a történelemben, amikor egyértelműen meghaladta a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5°C-os küszöbértéket. A szárazföldi hőmérsékletek 2025-ben 2,03°C-kal voltak magasabbak az alapértéknél – ami a második legmagasabb valaha mért érték.

Ennek a hőnek az emberi léptéke megdöbbentő. Körülbelül 770 millió ember – durván minden 12. ember a Földön – tapasztalt helyi rekordéves hőmérsékletet 2025-ben. Közülük mintegy 450 millióan éltek egyedül Kínában.

A felmelegedés üteme is gyorsul. A globális felszíni hőmérsékletek jelenleg körülbelül 0,27°C-kal emelkednek évtizedenként, ami közel 50%-kal gyorsabb, mint az 1990-es és 2000-es években mért ütem. Robert Rohde, a Berkeley Earth vezető tudósa egyértelműen kijelentette: „Az elmúlt három év a felmelegedés felgyorsulására utal. Nem egyeztethetők össze azzal a lineáris trenddel, amelyet az azt megelőző 50 évben megfigyeltünk.”

A megmagyarázhatatlan eltérés

Egy több mint 60 nemzetközi tudós által készített mérföldkőnek számító jelentés számos olyan tényezőt azonosított, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásán túl felerősítik a felmelegedést: a tisztább hajózási üzemanyagokból származó csökkentett fényvisszaverő aeroszolok, a naptevékenység csúcsa és a Hunga Tonga 2022-es vulkánkitörése által a légkörbe juttatott nedvesség. A Future Earth és a World Climate Research Program által készített külön elemzés a bolygó energiaegyensúlyának felgyorsulását és a szárazföldi ökoszisztémák szén-dioxid-elnyelő képességének gyengülését jelezte – mindkettő potenciálisan felerősítheti a felmelegedési jelet.

Azonosított tényezők kombinálásával is a tudósok csak a rendellenes hő töredékét tudják megmagyarázni. Schmidt körülbelül 0,2°C-os maradék eltérést becsül, amely továbbra is megmagyarázatlan. „Bárcsak tudnám, miért, de nem tudom” – mondta a NASA Earth Observatorynak. „Még mindig értékeljük, hogy mi történt, és hogy látunk-e eltolódást az éghajlati rendszer működésében.”

Mi következik

Az 1,5°C-os küszöbérték átlépése – amelyet sok modell valószínűnek tart 2030 előtt – nem jelent visszafordíthatatlan katasztrófát, hangsúlyozzák a tudósok. A szigorúbb 2°C-os felső határ továbbra is elérhető, ha a globális kibocsátás élesen csökken a következő évtizedben. Az óceáni trendek azonban borúsabb képet festenek: a tengerszint jelenleg évente 4,5 mm-rel emelkedik, ami több mint kétszerese a 20. századi 1,85 mm-es átlagnak, amit a gyorsuló jégolvadás és a felmelegedő tengerek hőtágulása okoz.

A Berkeley Earth előrejelzése szerint 2026 valószínűleg a negyedik legmelegebb év lesz a feljegyzésekben – szerény lehűlés a hároméves kiugráshoz képest. A tudósok szorosan figyelik, hogy a Föld hőmérsékleti pályája visszatér-e a korábbi trendjéhez, vagy az éghajlati rendszer, ahogy attól néhányan tartanak, egy új és ingatagabb alapállapotba került, ahonnan nincs könnyű visszatérés.