Európa 800 milliárd eurós védelmi tervvel siet a felfegyverkezéssel

Közös figyelmeztetés Európa katonai vezetőitől

Ritka és példátlan lépésként a német és brit fegyveres erők parancsnokai február 15-én közös nyilvános nyilatkozatot tettek közzé, amelyben arra figyelmeztették az európai polgárokat, hogy „nehéz döntések” várnak rájuk. Carsten Breuer tábornok, Németország védelmi főparancsnoka, és Sir Richard Knighton légimarsall, az Egyesült Királyság védelmi vezérkari főnöke azt írta, hogy „Moszkva katonai felkészülése, valamint az Ukrajnában fájdalmasan bebizonyosodott hajlandósága, hogy háborút indítson kontinensünkön, fokozott kockázatot jelent, amely kollektív figyelmünket igényli”.

A The Guardian és a Die Welt lapokban egyidejűleg közzétett nyilatkozat jelentősen eltér a zárt ajtók mögött zajló szokásos katonai protokolltól. A két parancsnok azzal érvelt, hogy az Európát fenyegető veszélyek „drasztikus változást igényelnek védelmi és biztonsági politikánkban”, és felszólította a közvéleményt, hogy fogadja el a felfegyverkezés erkölcsi indokait, még ha ez nehéz kompromisszumokat is jelent a kormányzati költségvetésben.

A ReArm Europe terv: 800 milliárd euró 2030-ig

A felhívás hátterében az Európai Bizottság ambiciózus ReArm Europe/Readiness 2030 terve áll, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2025 márciusában mutatott be. A terv célja, hogy a évtized végéig több mint 800 milliárd euró további védelmi beruházást mozgósítson két fő pillér révén.

Az első a fiskális rugalmasság, amely felfüggeszti az EU költségvetési szabályait, hogy a tagállamok növelhessék védelmi kiadásaikat anélkül, hogy hiánybüntetéseket vonnának maguk után, ami négy év alatt potenciálisan 650 milliárd eurót szabadíthat fel. A második a SAFE (Security Action for Europe), egy új, 150 milliárd eurós hitelintézet a védelmi felszerelések közös beszerzésére. A terv célul tűzi ki, hogy a védelmi felszerelések 65%-át EU-s, norvég vagy ukrán cégektől szerezze be, ezzel hivatalosan is integrálva Ukrajnát Európa védelmi ipari ökoszisztémájába.

Az EU-27 védelmi kiadásai 2024-ben elérték a 343 milliárd eurót, és a prognózisok szerint 2025-ben el fogják érni a 381 milliárd eurót, ami azt jelenti, hogy az EU először haladja meg a NATO által meghatározott GDP 2%-os referenciaértéket.

Németország és az Egyesült Királyság vezeti a rohamot

Németország a háború utáni történelem egyik legjelentősebb katonai beruházási programját indította el. Berlin 108 milliárd eurót különített el a védelemre 2026-ban, ami a GDP 2,5%-ának felel meg, és több mint kétszerese a 2021-es költségvetésnek. Friedrich Merz kancellár kijelentette, hogy célja a Bundeswehr „Európa legerősebb hagyományos hadseregévé” tétele, amelynek kiadásai 2029-re elérik a GDP 3,5%-át. Az ország átcsoportosítja csapatait keleti határa közelében, és 2035-re 184 000-ről 260 000-re tervezi bővíteni aktív szolgálatban álló erőinek létszámát.

Nagy-Britannia eközben 1,5 milliárd fontot fektet be legalább hat új lőszer- és energetikai gyár építésébe, amelyek helyszínei Skóciában, Északkelet-Angliában és Walesben lesznek. Az Egyesült Királyság emellett 12 új atomhajtású tengeralattjáró, legfeljebb 7000 hazai gyártású nagy hatótávolságú fegyver és a védelmi kiadások 2027-ig a GDP 2,5%-ára történő emelésének célkitűzését is bejelentette. A Királyi Haditengerészet a HMS Prince of Wales repülőgép-hordozót az Atlanti-óceán északi részére és az Északi-sarkvidékre vezényli, hogy visszatartsa az orosz agressziót és megvédje a tengeralatti infrastruktúrát.

A közvélemény szkepticizmusa továbbra is akadályt jelent

A katonai vezetők által jelezett sürgősség ellenére a közvélemény ellenállása jelentős kihívást jelent. A britek csak körülbelül 25%-a támogatja a védelem finanszírozásához szükséges adóemelést, Németországban pedig csak 24% támogatja a védelmi kiadások növelését, ha az más programok rovására történik. A tendencia azonban változik: a német közvélemény-kutatások szerint a védelmi kiadások jóváhagyása egy év alatt 58%-ról 65%-ra emelkedett, a németek 84%-a kételkedik az Egyesült Államok biztonsági garanciáiban, 57%-uk pedig támogatja az európai hadsereg koncepcióját.

A NATO vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy 2035-ig a GDP 5%-át fordítják védelemre, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt. Miközben Európa a hidegháború óta legnagyobb újrafegyverkezésébe kezd, a központi kérdés már nem az, hogy a kontinens befektet-e a saját biztonságába, hanem hogy képes-e ezt elég gyorsan megtenni.