Fico a Barátság kőolajvezeték felújításához köti Ukrajna EU-csatlakozását

A vita gyújtópontja: drón és kőolajvezeték

A válság 2026. január 27-én kezdődött, amikor egy orosz dróntámadás megrongálta a kőolajipari infrastruktúrát az ukrán Brody szivattyúállomás közelében. Ettől a dátumtól kezdve nem áramlik kőolaj a Barátság kőolajvezeték déli ágán Szlovákiába és Magyarországra. Ukrajna azt állítja, hogy a károk jelentősek, és a javítások a zajló konfliktus körülményei között legalább hat hétig tartanának – és csak fegyverszünet után lennének lehetségesek. Pozsony és Budapest ezzel szemben azt állítják, hogy a kőolajvezeték műszakilag működőképes, és Kijev politikailag használja ki a helyzetet.

Ukrajna EU-csatlakozása: új alkupozíció

Robert Fico miniszterelnök azzal fokozta a diplomáciai nyomást Brüsszelre és Kijevre, hogy a kőolajszállítások helyreállításához kötötte Ukrajna európai törekvéseinek támogatását. A Reuters hírügynökség és az Euronews portál jelentései szerint Szlovákia fenntartja a jogot, hogy ne támogassa Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását, ha nem állítják helyre az orosz kőolaj tranzitját a Barátság vezetéken keresztül. Fico egyúttal jelezte, hogy Szlovákia Magyarország után „átveheti a stafétát”, és blokkolhatja az EU Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagját.

Február végén Fico ultimátumot adott Kijevnek: ha március 2-ig nem állítják helyre a kőolajszállítást, Szlovákia leállítja a sürgősségi áramszállítást Ukrajnába. Kijev nem teljesítette a feltételeket, és Pozsony valóban megszakította ezeket a szállításokat – ez a lépés éles nemzetközi kritikát váltott ki.

Megállapodás von der Leyennel, vita Merzzel

A Világ Nukleáris Fóruma alkalmával Fico találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Mindketten egyetértettek abban, hogy a kőolaj tranzitját Ukrajnán keresztül a lehető leghamarabb helyre kell állítani, és a Bizottság technikai és pénzügyi segítséget ajánlott fel a sérült infrastruktúra helyreállításához. E pragmatizmus ellenére Pozsony és Berlin kapcsolatai továbbra is feszültek. Friedrich Merz német kancellár azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti az európai uniós forrásokat Szlovákia és Magyarország számára, amit Fico határozottan elutasított – szerinte Szlovákia nem „kisfiú”, és nem fogad el diktátumot külföldről. Andrej Danko, az SNS elnöke Merz fenyegetéseit a Harmadik Birodalom gyakorlatához hasonlította.

Fico ezzel egyidejűleg az EU mandátumát kéri a Oroszországgal való közvetlen tárgyalásokra a háború befejezése érdekében. „Ha az Európai Unió mandátumot kapna egy békeszerződés megkötésére, mindkét kézzel megszavaznám” – jelentette ki 2026. március 15-én.

Energetikai függőség: hosszú távú sebezhetőség

Szlovákia az EU legsebezhetőbb energetikai helyzetű országai közé tartozik. Évente öt-hat millió tonna kőolaj áramlott a Barátság vezetéken keresztül, a Slovnaft finomító pedig technológiailag az orosz Urals típusú kőolaj feldolgozására van optimalizálva. A TAL kőolajvezetéken keresztüli fordított áramlás csak körülbelül 1,5 millió tonnát képes fedezni évente – ami a tényleges szükséglet körülbelül egynegyede. Az Európai Bizottság időközben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2027 végéig megszünteti az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalát. A szomszédos Csehország 2025 márciusában a TAL kapacitásának bővítésével levált a Barátság vezetékről, Szlovákia azonban ezt a stratégiai lépést eddig nem tette meg.

EU-csúcs, mint tűzkeresztség

A Barátság kérdése és a szlovák-ukrán energetikai válság központi témája lesz a 2026. március 19–20-i brüsszeli Európai Tanács csúcstalálkozójának. Ennek eredményeitől függ, hogy Fico Ukrajna európai perspektívájával szembeni fenyegetése csak alkupozíció marad-e, vagy konkrét diplomáciai lépéssé válik, amely messzemenő következményekkel jár az egész Unión belüli kapcsolatokra nézve.