Fico leállította a vészhelyzeti áramszolgáltatást Ukrajnának: folytatódik a patthelyzet
A szlovák kormány március 4-én hivatalosan felmondta az Ukrajnának szánt vészhelyzeti áramszállításról szóló szerződést. Kijev kritikával reagált: szerinte Pozsony a saját lábába lő, mivel az áramért rendesen fizetett.
A szerződés formális felmondása hetekig tartó feszültség után
A szlovák kormány 2026. március 4-én jóváhagyta a vészhelyzeti áramszállításról szóló szerződés felmondását a szlovák átviteli rendszer üzemeltetője, a SEPS és az ukrán energetikai vállalat, az Ukrenergo között. A javaslatot Robert Fico miniszterelnök terjesztette elő, viszonzásképpen Kijevnek a Barátság kőolajvezetéken keresztüli kőolajszállítás újraindításáról szóló vitában.
Martin Magáth, a SEPS vezérigazgatója biztosította, hogy a lépés nem von maga után semmilyen szankciót Szlovákia számára. Az Ukrajnába irányuló szokásos kereskedelmi áramszállítás eközben változatlanul folytatódik – kizárólag a vészhelyzeti mechanizmust függesztették fel, majd mondták fel formálisan.
„Lábba lövés” – Kijev reakciója
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter és egy kijevi független portál is önkárosítónak minősítette Pozsony döntését. Kijev hangsúlyozta a kulcsfontosságú tényt: Ukrajna fizetett a vészhelyzeti áramért – nem ingyenes segítségről volt szó. A szlovák cégek így garantált bevételtől esnek el, miközben Ukrajna máshonnan is be tudja szerezni az áramot.
Szibiha „provokatív és felelőtlen energetikai zsarolásnak” nevezte Pozsony és Budapest nyomását, és felszólította, hogy az ultimátumokat Moszkvának címezzék, ne Kijevnek. Ukrán tisztviselők kitartanak amellett, hogy a Barátság kőolajvezeték egy orosz dróntámadás következtében sérült meg 2026. január 27-én a Lviv megyei Brodi csomópontnál – nem pedig kijevi szabotázs miatt.
Barátság: vitatott okok, vitatott határidők
Fico minden engedményt a kőolajszállítás újraindításához köt. Szlovákia és Magyarország azzal vádolja Kijevet, hogy politikai okokból szándékosan késlelteti a javításokat, amit Zelenszkij visszautasít. Az elnök egyúttal kijelentette, hogy a kőolajvezeték műszaki javítása körülbelül hat hetet vehet igénybe – de figyelmeztetett, hogy a javítási munkálatok veszélyes körülmények között zajlanak, és ukrán munkások sérüléseket szenvedtek.
Fico elutasítja a Zelenszkijjel való találkozást, amíg az Európai Bizottság nem támogatja Pozsony álláspontját. Kijev ezzel szemben konkrét időpontokat javasolt a látogatásra – március 6-át és 9-ét –, de válasz nélkül. Az Európai Unió eközben fontolgatja, hogy maga finanszírozza a kőolajvezeték javítását – közölte a Bloomberg.
Diplomáciai és energetikai patthelyzet
A Pozsony és Kijev közötti vita így több fronton is elmélyül egyszerre. Szlovákia számára a Barátság kőolajvezeték stratégiai jelentőségű – ellátja a pozsonyi Slovnaft finomítót, amely függ az orosz kőolajtól. A 2026 januári szállítási szünet arra kényszeríti a kormányt, hogy vészhelyzeti forgatókönyveket aktiváljon, és az üzemanyagok és más árucikkek drágulásával fenyeget.
Elemzők rámutatnak, hogy a vészhelyzeti áramszállításról szóló szerződés felmondása elsősorban szimbolikus lépés – a valós gazdasági hatása Ukrajnára korlátozott. Pozsony azonban ezzel egyértelmű jelzést küld a nyomás fokozására való hajlandóságáról, ha Kijev nem járul hozzá a szállítások újraindításához.
Mi lesz ezután?
A patthelyzet addig tart, amíg valamelyik fél nem enged. Zelenszkij közvetlen tárgyalásokat ajánlott fel Ukrajnában, Fico ragaszkodik a feltételeihez. Az EU közvetítői megoldást keres – a Barátság javításának európai forrásokból történő finanszírozása lehet a módja annak, hogy feloldják a helyzetet anélkül, hogy bármelyik fél is arcot veszítene. Egyelőre azonban nyitott kérdés, hogy mikor és hogyan jön létre ilyen kompromisszum.
