Hogyan növeli a súlyos COVID- és influenzafertőzés a tüdőrák kockázatát

Meglepő kapcsolat a vírusos betegség és a rák között

A legtöbb ember, aki túléli a súlyos COVID-19 vagy influenza fertőzést, arra számít, hogy felépül és továbblép. Azonban egyre több kutatás tár fel egy aggasztó utóhatást: egy súlyos légúti vírusfertőzés csendben átprogramozhatja a tüdő immunrendszerét, jelentősen kedvezőbbé téve azt a rák számára – hónapokkal vagy akár évekkel a betegség elmúlása után.

A Cell folyóiratban megjelent, a Virginiai Egyetem kutatói által végzett mérföldkőnek számító tanulmány megállapította, hogy a COVID-19 miatt kórházba került betegeknél 1,24-szeresére nő a tüdőrák előfordulása azokhoz képest, akik soha nem fertőződtek meg súlyosan – függetlenül a dohányzási előélettől vagy a meglévő egészségügyi problémáktól. Az eredmények jelentős változást jelentenek abban, ahogyan az orvosoknak a fertőzés utáni ellátásra kell gondolniuk.

Mi történik a tüdőben egy súlyos fertőzés után

A mechanizmus az immunrendszer extrém stresszre adott válaszában gyökerezik. Egy súlyos vírusos tüdőgyulladás során a tüdő hatalmas számú immunsejtet – különösen neutrofileket és makrofágokat – vet be a fertőzés leküzdésére. Enyhe esetekben ezek a katonák kitakarítanak és visszavonulnak. Súlyos esetekben nem épülnek fel teljesen.

A kutatók felfedezték, hogy a súlyos fertőzések epigenetikailag átprogramozzák ezeket az immunsejteket, lényegében megváltoztatva, hogy mely gének kapcsolnak be és ki anélkül, hogy megváltoztatnák a mögöttes DNS-szekvenciát. Ennek eredményeként egy diszfunkcionális neutrofil osztály jön létre, amely a vírus eltűnése után is sokáig a tüdőben marad. Ahelyett, hogy védenék a szövetet, gyulladást elősegítő jeleket választanak ki, amelyek létrehozzák azt, amit a tudósok "tumor-elősegítő mikrokörnyezetnek" neveznek – olyan körülményeket, amelyek aktívan segítik a rákos sejtek megtelepedését és szaporodását.

A tüdőt és a léghólyagokat (alveoláris hámsejteket) bélelő sejtek szintén jelentős károkat szenvednek, ami tovább rontja a tüdő azon képességét, hogy elnyomja a kóros sejtnövekedést. Ahogy Dr. Jie Sun, a UVA Carter Immunológiai Központjából fogalmazott: "Egy súlyos COVID- vagy influenzafertőzés hosszú távon 'gyulladt' állapotban hagyhatja a tüdőt, ami megkönnyíti a rák későbbi megtelepedését."

A súlyosság a kulcsfontosságú tényező

Döntő fontosságú, hogy a megnövekedett rák kockázatot csak a súlyos esetekben figyelték meg – azokban, amelyek kórházi kezelést igényeltek. Azoknál a betegeknél, akik enyhe COVID-19 fertőzést tapasztaltak, valójában enyhe csökkenés mutatkozott a tüdőrák kockázatában, valószínűleg azért, mert egy kontrollált immunválasz megerősíti a kóros sejtek elleni védekezést. Ez a különbség számít: nem maga a vírus, hanem az általa kiváltott immunrendszeri zavar mértéke az, ami a későbbi rák kockázatát okozza.

A minta mind állatmodellekben, mind emberi betegadatokban helytálló volt. Laboratóriumi egerekben a súlyos tüdővírus-fertőzés jelentősen megnövelte mind a tüdődaganatok kialakulásának valószínűségét, mind a betegség miatti halálozást. Amikor a kutatók emberi kohorszadatokat elemeztek, ugyanaz a kapcsolat jelent meg a különböző demográfiai csoportokban és egészségügyi háttérrel rendelkezők között.

Hogyan táplálja a krónikus gyulladás a rákot

A krónikus gyulladás és a rák közötti kapcsolat jól megalapozott az onkológiában. A tartós gyulladás oxidatív stresszt generál, amely károsítja a DNS-t; elősegíti a genomikus instabilitást, teret engedve a rákos sejtek mutációjának; és elnyomja a normál immunrendszeri felügyeletet, amely egyébként észlelné és eltávolítaná a kóros sejteket.

Az új kutatás egy konkrét, nyomon követhető sejtszintű útvonalat ad hozzá: a tumorhoz kapcsolódó neutrofilek (a kutatók által SiglecF-high neutrofileknek nevezett altípus) felhalmozódnak a fertőzés utáni tüdőben, és aktívan elnyomják a tumor elleni immunitást. Ez sebezhetővé teszi a gazdaszervezet védekezésében lévő bármely kialakuló rákos sejtet – és ezek ki is használják ezt.

Mit jelent ez a betegek és a klinikusok számára

Az eredményeknek közvetlen klinikai következményei vannak. A kutatók azt javasolják, hogy a súlyos légúti vírusfertőzést túlélőknél – különösen a dohányosoknál vagy azoknál, akiknél más ismert tüdőrák kockázati tényezők állnak fenn – fontolják meg a fokozott felügyeletet, beleértve a tüdő rutinszerű, alacsony dózisú komputertomográfiás (CT) szűrését. Dr. Jeffrey Sturek, a UVA munkatársa szerint a területnek a súlyos légúti vírusfertőzést a tüdőrák kockázati tényezőjeként kellene besorolnia, ami a hosszan tartó dohányzásnak felel meg.

A biztató ellensúly a védőoltás. Mind az egérmodellekben, mind az emberi adatok elemzésében a COVID-19 vagy influenza elleni korábbi védőoltás nagyrészt megakadályozta az immunsejtek káros epigenetikai átprogramozását. Azok a beoltott egyének, akik megfertőződtek, általában enyhébb betegségben szenvedtek – és elkerülték a tumor-elősegítő immunváltozásokat is. Ez átértelmezi a védőoltást nem csupán a heveny fertőzés elleni védelemként, hanem közvetett rákellenes stratégiaként is.

A nagyobb kép

Ez a kutatás illeszkedik abba a növekvő bizonyítékhalmazba, amely szerint a vírusfertőzések befolyásolhatják a hosszú távú rákos megbetegedések alakulását. A humán papillomavírus (HPV) méhnyak- és torokrákot okoz; a hepatitis B és C vírusok májrákot okoznak; az Epstein-Barr vírus számos limfómával áll kapcsolatban. A légúti vírusokat, például az influenzát és a SARS-CoV-2-t eddig nem sorolták be egyértelműen ebbe a kategóriába.

Azon több százmillió ember számára, akik a világjárvány idején súlyos COVID-19-ben szenvedtek, az üzenet nem riasztás – hanem tudatosság. A mechanizmus ismerete megnyitja az utat a célzott szűrőprogramok és potenciálisan olyan terápiák előtt, amelyek célja az immunrendszer átprogramozásának visszafordítása, mielőtt egy daganatnak valaha is esélye lenne kialakulni.