Kínában a napenergia megelőzte a szélerőműveket a történelmi energiaátállásban

Történelmi fordulópont

Kína átlépett egy olyan mérföldkövet, amely egy évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt: 2025-ben az országban története során először a napelemek több áramot termeltek, mint a szélturbinák. A Bloomberg február 28-i jelentése átformálja, ahogyan a világ Kína energiaforradalmát értelmezi – és azt, hogy ez mit jelent a globális klímaváltozás elleni küzdelemben.

A változás mögötti számok

Kína 2025-ben 1,17 millió gigawattóra (GWh) villamos energiát termelt napenergiából, ami a hivatalos kormányzati adatok szerint lenyűgöző, 40%-os ugrás az előző évhez képest. A szélenergia-termelés ezzel szemben mérsékeltebben, 13%-kal nőtt, elérve az 1,13 millió GWh-t – ami elegendő ahhoz, hogy továbbra is erőmű maradjon, de már nem Kína vezető tiszta energiaforrása.

A nap- és szélenergia együttesen most Kína teljes villamosenergia-termelésének 22%-át teszi ki – és a 1,84 terawattos együttes beépített kapacitásuk hivatalosan is meghaladta a hőerőművekét (szén, gáz és olaj) először. Kína a saját 2030-as klímacélját is túlteljesítette a szél- és napenergia-kapacitás tekintetében, 1200 gigawattot elérve hat évvel a tervezett időpont előtt.

Miért csak most előzte meg a napenergia a szélenergiát?

A fordulat felvet egy nyilvánvaló kérdést: ha Kínának évek óta nagyobb a napelem-kapacitása, mint a szélturbináké, miért csak most történt meg a váltás a termelésben? A válasz a fizikában rejlik. A szélturbinák naponta több órán át termelnek áramot, mint a napelemek, amelyek csak nappali fényben termelnek villamos energiát. A 40%-os napenergia-termelés növekedésére volt szükség – amelyet az olcsó panelek telepítésének robbanásszerű növekedése okozott – ahhoz, hogy végre eldőljön a mérleg.

Egyedül 2025-ben Kína több mint 430 gigawatt új szél- és napenergia-kapacitást telepített – ami nagyjából 17 000 szélturbinának és 500 millió napelemnek felel meg a Carbon Credits szerint. Ez a szám körülbelül hat-hétszer nagyobb, mint az Egyesült Államok teljes közüzemi méretű megújuló energia bővítése ugyanabban az évben.

Globális klímaváltozási következmények

A következmények messze túlmutatnak Kína határain. A Carbon Brief elemzése azt mutatja, hogy a rekordméretű napenergia-növekedés segített Kína CO2-kibocsátásának 1%-kal történő csökkentésében 2025 első felében – még akkor is, ha az energiaigény összességében tovább nőtt. Kína üvegházhatású gáz kibocsátása most lényegében stagnál vagy csökken több mint 21 egymást követő hónapja, ami komoly reményeket ébreszt arra, hogy a világ legnagyobb kibocsátója már elérhette a csúcskibocsátást, évekkel a hivatalos 2030-as célkitűzése előtt.

Kína a világ működő közüzemi méretű nap- és szélenergia-kapacitásának 44%-át is adja – ami több, mint az Európai Unió, az Egyesült Államok és India együttesen.

A következő kihívás: hálózatok és tárolás

A napenergia fellendülése új problémát teremt: túlkínálat a villamos energiából a nappali órákban. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy jelentős beruházásokra van szükség a villamosenergia-átviteli vezetékekbe és az energiatárolásba, hogy megakadályozzák a villamos energia pazarlását. A legtöbb berendezésgyártó már most is veszteségekkel küzd a túlzott kapacitás és az összeomló árak miatt, ami azt jelzi, hogy a piac gyorsabban növekszik, mint az azt támogató infrastruktúra.

Kína 15. ötéves tervében, amelyet várhatóan 2026 elején véglegesítenek, ambiciózus új célokat tűznek ki a hálózatfejlesztésre és a tárolásra – ez a következő front az ország energiaátalakításában.

Példa – vagy figyelmeztetés?

A világ többi része számára Kína napenergia-mérföldköve egyszerre inspiráló és kijózanító. Az átállás sebessége megmutatja, mit érhet el az államilag támogatott iparpolitika. De rávilágít a törekvések és az infrastruktúra felkészültsége közötti szakadékra is – ez egy olyan kihívás, amellyel minden, a megújuló energiákat bővítő országnak szembe kell néznie.