Légtérzárlat a Közel-Keleten: járatok százai rekedtek a földön
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án közös csapásokat mért Iránra, ami legalább nyolc ország légterének lezárásához vezetett. A globális légi közlekedési csomópontok, köztük Dubai és Doha megbénultak, járatok százait kellett törölni vagy átirányítani.
Égi válság
2026. február 28-án, szombaton, körülbelül 6:45 UTC-kor az amerikai és izraeli erők összehangolt katonai csapásokat indítottak Irán ellen, ami olyan láncreakciót váltott ki, amely messze túlterjedt a harctéren. Órákon belül legalább nyolc ország – Bahrein, Jordánia, Kuvait, Irán, Irak, Izrael, Katar és az Egyesült Arab Emírségek – lezárta légterét, míg Szíria részlegesen lezárta déli folyosóját. Ennek eredményeként a világ a COVID-19 járvány óta a legsúlyosabb légi közlekedési válságok egyikét élte át.
Dubai megbénult, káosz a globális csomópontokban
A csapás leginkább a Dubai Nemzetközi Repülőteret (DXB), a világ legforgalmasabb nemzetközi csomópontját érintette az utasszám tekintetében. A Cirium légi közlekedési adatokkal foglalkozó cég szerint csak a DXB-n több mint 280 be- és kilépő járatot töröltek, és további mintegy 250 járat késett. Az Emirates, az Egyesült Arab Emírségek zászlóshajó légitársasága és a világ egyik legnagyobb légitársasága a nemzetközi ülőhely kapacitás alapján, bejelentette a dubaji járatok teljes ideiglenes felfüggesztését, kijelentve, hogy "utasaink és személyzetünk biztonsága és védelme továbbra is a legfontosabb prioritásunk."
A régióban a számok gyorsan emelkedtek. Közép-európai idő szerint délre a Cirium 232 törölt járatot regisztrált a 3422 menetrend szerinti járatból – ez 6,78%-os törlési arány az egész rendszerre vetítve. Izraelt érintette a legrosszabb arányos hatás, a tervezett járatok közel 40%-át (107-ből 40-et) törölték. Katar Hamad Nemzetközi Repülőtere és Kuvait Nemzetközi Repülőtere is súlyos fennakadásokkal szembesült, miközben az öböl menti légitársaságok igyekeztek reagálni.
A légitársaságok átterelik a járatokat, utasok rekednek a levegőben
A légitársaságok négy kontinensen gyorsan léptek fel a szolgáltatások felfüggesztése vagy átirányítása érdekében. Az Air France, a British Airways, az Iberia, a KLM, a Lufthansa, a Turkish Airlines és a Wizz Air mind leállította a regionális működését. Az Air India bejelentette, hogy teljesen elkerüli a Közel-Keletet. Oroszország leállította az Iránba és Izraelbe tartó járatait.
A fennakadások nem csupán adminisztratív jellegűek voltak. Számos repülőgép kényszerült visszafordulni a levegőben: egy American Airlines Philadelphia-Doha járata hat óra repülés után visszafordult, míg egy Air Canada Toronto-Dubai járata több mint tíz óra repülés után még mindig a levegőben volt, a célállomása bizonytalan volt, a Simple Flying szerint.
Az Európa és Ázsia közötti hosszú távú útvonalak összetett problémával szembesülnek: az orosz és ukrán légtér 2022 óta le van zárva a legtöbb nyugati légitársaság előtt, ami arra kényszeríti a légitársaságokat, hogy a közel-keleti folyosóra támaszkodjanak kritikus alternatívaként. Mivel ez a folyosó most megszakadt, a járatokat vagy délre, Szaúd-Arábia felett, vagy északra, Közép-Ázsián keresztül irányítják át – órákkal növelve az utazási időt, és megterhelve a személyzet szolgálati idejét és az üzemanyag-tartalékokat.
Gazdasági sokk
A légi közlekedési ipar jelentős pénzügyi következményekre készül. A légitársaságoknak jelentősen magasabb üzemanyagköltségekkel kell szembenézniük a hosszabb kitérő útvonalak miatt, a konfliktuszóna közelében közlekedő repülőgépek háborús kockázati biztosítási díjai megugranak, és a személyzet elmozdulásából és a helytelenül elhelyezett repülőgépekből adódó logisztikai költségek is növekednek. Az időérzékeny légi árufuvarozás – gyógyszerek, elektronikai alkatrészek, friss termékek –, amely az öböl menti csomópontokon keresztül mozog, szintén veszélyben van, ami szélesebb körű következményekkel jár a globális ellátási láncokra nézve.
A Bloomberg elemzői megjegyezték, hogy Dubai és Doha együttesen az interkontinentális tranzitforgalom aránytalanul nagy részét bonyolítja le. A tartós lezárás nem csupán kényelmetlenséget okozna az utazóknak – alapvetően átalakítaná a keleti félteke nagy részének hosszú távú útvonalait.
Nincs ütemterv az újraindításra
Szombat délutánig egyetlen érintett ország sem adott meg ütemtervet a légtér újranyitására. Az Emirates arra kérte az utasokat, hogy figyeljék az utazási frissítési portáljait, és közölte, hogy segítséget nyújt az érintett ügyfeleknek az átfoglalásban, a visszatérítésben és az alternatív megoldásokban. Az elemzők arra figyelmeztettek, hogy még a részleges újranyitás is nagymértékben függ a katonai deeszkaláció ütemétől – ez a változó a sajtó időpontjában nem mutatott megoldásra utaló jeleket. Két jelentős légi közlekedési folyosó – az orosz és most a közel-keleti – tényleges lezárásával a globális légi közlekedési hálózat olyan nyomás alatt van, amellyel békeidőben ritkán szembesült.