Merz fegyverkezési fordulata: 600 milliárd euró Németországnak

Történelmi fordulat a szövetségi költségvetésben

Németország a hidegháború vége óta nem látott mértékben fegyverkezik. A 2026-os védelmi költségvetés eléri a rekordot jelentő 108,2 milliárd eurót – amely 82,7 milliárd euróból áll a szokásos 14-es egyedi tervben, és 25,5 milliárd euróból a Bundeswehr különvagyonából. Ez 2025-höz képest mintegy 21,7 milliárd eurós növekedést jelent. Friedrich Merz kancellár a védelmi kiadásokra vonatkozó adósságféket gyakorlatilag hatályon kívül helyezte, és ezzel megteremtette a pénzügypolitikai keretet egy olyan programhoz, amely tíz év alatt akár 600 milliárd eurót is mozgósíthat – feltéve, hogy Németország következetesen betartja a GDP 3,5 százalékos NATO-célját 2029-ig.

Rheinmetall és az iparág nagyjai

Európa legnagyobb fegyvergyártója, a Rheinmetall profitál a leginkább. A düsseldorfi székhelyű vállalat 2026-ra 40-45 százalékos forgalomnövekedést céloz meg, és 63,8 milliárd eurós megrendelésállománnyal rendelkezik. A vállalat 2030-ra négyszeresére, 50 milliárd euróra kívánja növelni forgalmát, és már agresszívan terjeszkedik: a munkavállalók száma három év alatt 23 000-ről 31 000-re nőtt. A Diehl Defence is növekedett, 2800-ról 4400 alkalmazottra. A Bundeswehr csak a fegyverbeszerzésre közel 48 milliárd eurós kiadást tervez, ebből 14,8 milliárd eurót lőszerre – ez a legnagyobb egyedi tétel.

A középvállalkozások felfedezik a védelmet

A fegyverkezési óriások mellett csendes strukturális átalakulás zajlik a német középvállalkozásoknál. Az olyan vállalatok, mint a Hirsch Engineering, amely korábban 95 százalékban az autóiparra támaszkodott, megduplázták forgalmukat a fegyverellátási láncba való átállással – ma a megrendelések fele a védelmi szektorból származik. Németországban mintegy 1350 középvállalkozás vesz részt már a védelmi iparban. Még a hagyományos cégek, mint a Bosch és a Trumpf – amelyeknek alapító családja egykor fegyverellenes záradékokat írt az alapszabályba – is vizsgálják a szegmensbe való belépést. A mesterséges intelligencia ipar is profitál: az olyan startupok, mint az Avilus autonóm drónokat fejlesztenek az egészségügyi szolgálat számára, amelyekre a Bundeswehrnek egyedül több mint 200 darabra lehet szüksége.

Szűk keresztmetszetek és strukturális korlátok

A fellendülésnek azonban vannak repedései. A meglévő termelési kapacitások már kihasználtak – rövid távú bővítés aligha lehetséges. A 155 mm-es kaliberű tüzérségi lőszerekből Németországnak nincs NATO-kompatibilis 30 napos készlete; egy új lőszergyár Unterlüßben 2027-től évente mintegy 200 000 lövedéket fog gyártani, de ez nem elég. Az új termelési személyzet biztonsági ellenőrzései tovább lassítják a kapacitásépítést. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Patrick Kaczmarczyk gazdasági elemző szerint minden katonai célra fordított euró legjobb esetben 50 cent gazdasági többletteljesítményt hoz. És: a fegyverkezési megrendeléseknek csak 48 százaléka jut hazai gyártóknak – közel 20 százalékuk teljes egészében külföldre áramlik.

Megmentheti a fegyverkezés a gazdaságot?

A védelmi szektor a magterületén mintegy 17 000 embert foglalkoztat – az autóipar havonta 10 000-15 000 munkahelyet veszített az utóbbi időben. A strukturális dimenziók egyszerűen összehasonlíthatatlanok. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a fegyvergyártásra való koncentrálás elvonja az erőforrásokat az ipar sürgősen szükséges átalakításától – például az elektromobilitás területén. A Merz-féle fegyverkezési program történelmi jelentőségű és biztonságpolitikai szempontból szükséges. Németország ipari válságának gazdasági csodaszerének azonban nem alkalmas.