Európa sa musí prevzbrojiť, varujú šéfovia armád

A két nagyhatalom példátlan felhívása

A német és brit fegyveres erők legfőbb vezetői a múlt héten szokatlan lépést tettek. Carsten Breuer tábornok és Sir Richard Knighton légimarsall közös cikket publikáltak a brit The Guardian és a német Die Welt napilapokban, amelyben az európai nemzeteket azonnali és jelentős védelmi kiadások növelésére szólították fel.

„Moszkva katonai erejének kiépítése, valamint hajlandósága háborút indítani kontinensünkön fokozott kockázatot jelent, amely közös figyelmünket igényli” – írták a két parancsnok. Hangsúlyozták, hogy a felfegyverkezés nem militarizmus, hanem a polgáraikat megvédeni és a békét fenntartani szándékozó államok felelősségteljes magatartása.

Konkrét lépések: lőszergyárak és csapatok áthelyezése

A nyilatkozat nem csupán retorikai gesztus. Nagy-Britannia már hat új lőszergyárat épít, és idén a HMS Prince of Wales repülőgép-hordozó köré csoportosított csapásmérő erőt küld az Északi-Atlanti-óceánra és az Északi-sarkvidékre a tengeralattjáró infrastruktúra védelme érdekében. Németország katonai egységeit közelebb helyezi keleti határához.

A 2025 júniusában Hágában tartott NATO-csúcstalálkozón a tagállamok vállalták, hogy 2035-ig a GDP 5%-ára emelik védelmi kiadásaikat, amelynek legalább 3,5%-át közvetlenül védelemre kell fordítani a Szövetség módszertana szerint. Ez drámai növekedés az eredeti 2%-os célhoz képest, amelyet sok ország évekig nem ért el.

ReArm Europe terv: 800 milliárd euró

A NATO nyomásával párhuzamosan az Európai Unió is erősíti védelmi képességeit. A Readiness 2030 kezdeményezés, amely eredeti nevén ReArm Europe néven ismertebb, a évtized végéig 800 milliárd eurót kíván mozgósítani. A tervet, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 márciusában mutatott be, két pillérre épül.

Az első az EU költségvetési szabályainak enyhítése, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy további 650 milliárd eurót különítsenek el a védelemre. A második a 150 milliárd euró összegű SAFE közös hitelintézet, amely légi és rakétavédelmi, valamint egyéb katonai technika közös beszerzésére szolgál. Az EU Tanácsa és az Európai Parlament már jóváhagyta a megállapodást, mint az Unió hivatalos politikáját.

Szlovákia: 2 % nem elég, 5 % messze van

Szlovákia azon NATO-országok közé tartozik, amelyek betartják a 2%-os kötelezettségvállalást – a 2026-os védelmi költségvetés körülbelül 2,88 milliárd eurót tesz ki, ami a GDP 2%-ának felel meg. A modernizációs projektek közül megvalósul az izraeli Barak MX légvédelmi rendszerek, a Patria AMV XP páncélozott járművek és a CV90 lánctalpas harci járművek beszerzése.

Az 5%-os cél elérése azonban politikailag vitatott. Robert Fico miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy Szlovákia nem támogatja a fegyverrendszerekre fordított kiadások 2025-ös szint feletti emelését, és fenntartja magának a jogot, hogy döntsön a költségvetés emelésének üteméről és szerkezetéről. Robert Kaliňák védelmi miniszter pragmatikusabb álláspontot képvisel: elfogadja a növelést, de az infrastruktúrába és kettős felhasználású projektekbe történő beruházásokat szorgalmazza.

Peter Pellegrini elnök ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a kiadások emelése a szövetségesek iránti elkötelezettséget bizonyítja, és válasz a jelenlegi fenyegetésekre, beleértve az ukrajnai konfliktust is.

Európa a választás előtt

A német és brit fegyveres erők parancsnokainak közös nyilatkozata jelzi, hogy a legnagyobb európai országok katonai vezetése kritikusnak tartja a jelenlegi helyzetet. Szlovákia számára ez nemcsak a NATO, hanem a legfontosabb európai partnerek részéről is növekvő nyomást jelent. Az a kérdés, hogy a társadalom mennyit hajlandó befektetni a saját biztonságába, az elkövetkező évek egyik meghatározó politikai témájává válik.