Hogyan mérik a fogyasztói hangulatot – és miért mozgatja a piacokat?

Az az elképzelés, hogy az érzelmek mozgatják a gazdaságokat

Minden hónapban két szorosan figyelt szám kerül a kereskedők asztalára és villan fel a pénzügyi hírekben: a University of Michigan Fogyasztói Hangulat Indexe és a Conference Board Fogyasztói Bizalom Indexe. Mindkettő ugyanarra a megtévesztően egyszerű kérdésre próbál választ adni – hogy az átlagemberek hogyan éreznek a gazdasággal kapcsolatban?

A koncepció George Katonáig, a University of Michigan magyar származású viselkedésgazdászáig nyúlik vissza. Az 1940-es években Katona azzal érvelt, hogy a fogyasztói költekezés nem csak az emberek vásárlási képességétől függ, hanem a vásárlási hajlandóságuktól is. A hagyományos gazdasági modellek a jövedelmet, a foglalkoztatást és az árakat követték. Katona a hangulatot akarta követni. Meglátása előrelátónak bizonyult: a korai felmérési adatok felhasználásával helyesen jósolta meg a háború utáni gazdasági fellendülést egy olyan időszakban, amikor a hagyományos modellek recessziót jósoltak.

Két felmérés, két módszer

University of Michigan: Fogyasztói felmérések

Az 1952 óta havonta megjelenő michigani index a kettő közül a régebbi és talán a befolyásosabb. Az egyetem Társadalomkutatási Intézete havonta körülbelül 1000 háztartást kérdez meg webes kérdőívek segítségével (a felmérés 2024-ben tért át a telefonos interjúkról). A válaszadók körülbelül 50 kérdésre válaszolnak, de a fő index mindössze öt kérdésre szűkül:

• Jobban vagy rosszabbul állsz anyagilag, mint egy éve?
• Jobban vagy rosszabbul fogsz állni egy év múlva?
• Most jó vagy rossz alkalom nagyobb háztartási cikkek vásárlására?
• Hogyan alakulnak az üzleti feltételek a következő 12 hónapban?
• Hogyan alakulnak az üzleti feltételek a következő öt évben?

Minden kérdésnél a kedvező válaszok százalékos aránya mínusz a kedvezőtlen válaszok százalékos aránya, plusz 100, adja a „relatív pontszámot”. Az öt pontszámot átlagolják, elosztják egy 1966-os bázisidőszaki értékkel, és megszorozzák 100-zal. Az eredmény a Fogyasztói Hangulat Indexe (ICS).

Conference Board: Fogyasztói Bizalom Indexe

A Conference Board, egy non-profit kutatószervezet, kissé eltérő megközelítést alkalmaz. Havi felmérése 5000 háztartást ér el, és arra kéri a válaszadókat, hogy pozitívnak, negatívnak vagy semlegesnek értékeljék a jelenlegi üzleti és foglalkoztatási feltételeket, majd ismételjék meg a gyakorlatot a hat hónappal későbbi várakozásaikra vonatkozóan. Az eredményeket egy 1985-ös, 100-as bázisévhez viszonyítják, és két alindexre osztják: a Jelenlegi Helyzet Indexére (40%-os súly) és a Várakozások Indexére (60%-os súly).

Vajon az érzelmek előrejelzik a recessziót?

Történelmileg a fogyasztói hangulat valódi – ha nem is tökéletes – figyelmeztető jeleket adott. A chicagói Federal Reserve Bank kutatása szerint az öt vizsgált recesszió közül négyben a michigani hangulatindex egy-két negyedévvel a hivatalos visszaesés kezdete előtt csökkenni kezdett. A Conference Board Várakozások Indexe különösen nagy súllyal bír: a 80-as vagy annál alacsonyabb értékek a történelemben egy éven belül recessziót jeleztek előre.

De van egy bökkenő. A Kansas City Fed tanulmánya szerint a hangulat és a tényleges háztartási költekezés közötti kapcsolat „mérsékelt”. Az emberek néha azt mondják, hogy szörnyen érzik magukat a gazdasággal kapcsolatban, miközben továbbra is szabadon költenek – ezt a jelenséget a közgazdászok hangulat-költés szétválásnak nevezik. A félelem és a bizonytalanság összetörheti a felmérési pontszámokat, még akkor is, ha a fizetések továbbra is érkeznek.

Miért reagálnak mégis a piacok?

Ha a hangulat nem tökéletes előrejelzője a költekezésnek, miért ingadoznak a tőzsdék a közzétételére? A válasz a várakozásokban rejlik. A hangulati adatok a kemény gazdasági statisztikák, például a kiskereskedelmi forgalom vagy a GDP előtt érkeznek. A kereskedők vezető jelzésként kezelik – előzetesként arra vonatkozóan, hogy a fogyasztók meghúzhatják-e a pénztárcájukat. A hirtelen esések eladási hullámokat válthatnak ki, míg a meglepetésszerű fellendülések rallykat generálhatnak. Az adatok befolyásolják a Federal Reserve gazdasági helyzetértékelését is, ami kiemelkedő politikai lábnyomot ad neki.

Ráadásul a hangulat önbeteljesítővé válhat. Ha elegendő fogyasztó hiszi, hogy recesszió közeleg, elhalaszthatja a nagy vásárlásokat – új autókat, háztartási gépeket, felújításokat –, pontosan azt a fajta diszkrecionális költekezést, amelyet Katona hangulatfüggőnek azonosított. Ez a visszaesés valósan lelassíthatja a gazdaságot.

A lényeg

A fogyasztói hangulatfelmérések kevésbé kristálygömbök, mint inkább hőmérők – ésszerű pontossággal mérik egy nemzet gazdasági hangulatát, még akkor is, ha ez a hangulat nem mindig fordul le közvetlenül cselekvésre. Ahogy George Katona nyolc évtizeddel ezelőtt megértette, a gazdaságok nem pusztán mechanikus rendszerek. Több millió egyéni döntés pszichológiája alakítja őket, és ezek a döntések egy érzéssel kezdődnek.