Hormuzi válság: az olaj ára az egekbe szökik, a piacok zuhannak

Ostrom alatt egy kulcsfontosságú szoros

A világ legfontosabb olajszállítási útvonala gyakorlatilag leállt. Miután az Egyesült Államok és Izrael 2026. február 28-án összehangolt csapásokat mért Iránra, az iráni Forradalmi Gárda figyelmeztetést adott ki, amely megtiltja a hajók áthaladását a Hormuzi-szoroson – és a fenyegetéseket komolyan veszik. A szoroson áthaladó tankerforgalom 80-100 százalékkal csökkent, és a tengerészeti hírszerzési elemzők szerint több mint 150 hajó horgonyzott le a vízi úton kívül, hogy elkerülje a támadás kockázatát.

A következmények már most érezhetők a globális energia- és pénzügyi piacokon. A szoros a világ legfontosabb olajszállítási pontja, amely a globálisan felhasznált olaj egyötödét, valamint nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG) szállít. A biztosítótársaságok elkezdték visszavonni a háborús kockázatokra vonatkozó védelmet a térségen áthaladó hajókra, ami a katonai parancsok előtt gyakorlatilag kereskedelmi blokádot eredményez.

Az olajárak a 100 dollár felé száguldnak

A Brent nyersolaj, a nemzetközi referenciaérték, mindössze néhány nap alatt több mint 15 százalékkal emelkedett, hordónként 80 dollár fölé – ami a konfliktus kezdete előtti 70 dollárhoz képest jelentős növekedés. A West Texas Intermediate (WTI) 6,76%-kal emelkedett, elérve a 71,55 dollárt hordónként. Az Oxford Economics elemzői arra figyelmeztetnek, hogy az árak elérhetik a 100 dollárt vagy még többet hordónként, ha a fennakadás hetekig elhúzódik.

Az amerikai autósok számára a hatás már most látható a benzinkutakon. A benzin ára 2005 óta a legnagyobb egynapos emelkedését produkálta, és az előrejelzések szerint az országos átlag, amely idén várhatóan 2,90 dollár gallononként, nyárra 3,50 dollárra emelkedhet. A Federal Reserve, amelytől széles körben várták a kamatcsökkentést március végén, most sokkal kevésbé valószínű, hogy lép: a piaci várakozások a csökkentésre vonatkozóan 80 százalékról közel nullára estek.

Ázsia viseli a terhek oroszlánrészét

A Hormuzi-szoros lezárásának leginkább kitett régió Ázsia. Kína, India, Japán és Dél-Korea együttesen a szoroson áthaladó összes olajszállítmány közel 70 százalékát teszik ki. Katar LNG-exportja – amely kritikus fontosságú az európai és az ázsiai vásárlók számára is – szintén súlyosan megzavarodott, ami miatt a nagy importőrök alternatív beszállítók után kutatnak.

A pánik leginkább Dél-Koreában volt látható. Az ország Kospi indexe szerdán megközelítőleg 12 százalékkal zuhant, ami vészhelyzeti megszakítókat váltott ki mind a Kospi, mind a technológia-orientált Kosdaq esetében, ami a Bloomberg szerint a 2008-as globális pénzügyi válság óta a legrosszabb kétnapos összeomlás. A szélesebb ázsiai veszteségek súlyosak voltak: a japán Nikkei 225 3,9%-ot, a hongkongi Hang Seng 2,8%-ot, a tajvani Taiex pedig 3,4%-ot esett. Az MSCI Asia Pacific Index összességében több mint 4 százalékkal esett vissza.

Az európai piacok sem úszták meg. A német DAX 2,5%-ot, a francia CAC 2,2%-ot, a páneurópai Stoxx 600 pedig 1,7%-kal zárt alacsonyabban az ING Think szerint.

Nincs kiút a láthatáron

Irán legfőbb nemzetbiztonsági tisztviselője kijelentette, hogy Teherán "nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal", jelezve, hogy a diplomáciai megoldás nem valószínű. A konfliktus a negyedik napjába lépett, és nincs kilátás tűzszünetre, Trump elnök pedig jelezte, hogy a hadjárat elhúzódó műveletté válhat.

A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a Hormuzi-szoros tartós lezárása több országban is a jegybanki célok fölé tolhatja vissza az inflációt, ami tönkreteheti a világjárvány utáni árak stabilizálásának éveit. A globális gazdaság számára a piacok üzenete egyértelmű: ez a legnagyobb energiaválság Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta – és talán még csak a kezdet.