Kína parlamentje megnyílt a kereskedelmi feszültségek közepette

Peking meghatározza éves gazdasági programját

Pekingben ezen a héten megkezdődtek Kína legfontosabb éves politikai rendezvényei, amelyek mintegy 5000 küldöttet hoznak össze, hogy meghatározzák az ország irányvonalát a következő tizenkét hónapra – és ami kulcsfontosságú, a következő öt évre. A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (CPPCC), egy tanácsadó testület, szerdán ülésezett, amelyet csütörtökön a Országos Népi Kongresszus (NPC), az ország parlamentje követett. A két ülés együtt alkotja azt, amit Peking "Két Ülésnek" nevez.

Li Csiang miniszterelnök március 5-én tartja meg a kormányzati munkáról szóló jelentést, amelyben bejelenti azokat a kiemelt gazdasági célokat, amelyeket a piacok és a kormányok világszerte elemezni fognak, hogy jeleket kapjanak a világ második legnagyobb gazdaságának pályájáról.

Visszafogottabb növekedési cél turbulens időkben

A közgazdászok széles körben arra számítanak, hogy Peking a 2026-os GDP-növekedési célt 4,5–5 százalékos sávban határozza meg, ami alacsonyabb a tavalyi „körülbelül 5 százalékos” célnál – amelyet Kína elért. Az Asian News Network elemzése szerint Kína harmincegy tartományi kormányából huszonegy már csökkentette saját céljait, ami egyértelmű előzetes képet ad a nemzeti adatról.

A kiigazítás valós nehézségeket tükröz. Kína ingatlanpiaca továbbra is nyomás alatt van, a belföldi fogyasztói kereslet gyenge, és a bérek nem emelkednek elég gyorsan ahhoz, hogy fogyasztásvezérelt fellendülést generáljanak – jelentette a CBC News. A Nemzetközi Valutaalap 2026-ra mindössze 4,5 százalékos növekedést vetít előre Kínának. Elemzők megjegyzik, hogy Peking egyre inkább a gyenge belföldi keresletet az export növelésével kompenzálja, ami a kereskedelmi partnerek részéről túlzott kapacitással kapcsolatos panaszokat váltott ki Európában és Észak-Amerikában.

A 15. ötéves terv: Technológiai válás a Nyugattól

Az idei Két Ülés különös súllyal bír, mivel 2026 jelenti Kína 15. ötéves tervének (2026–2030) nyitóévét – ami az ország eddigi legambiciózusabb technológiai önellátási terve. A CNBC úgy jellemezte a tervet, mint Kína kísérletét arra, hogy „megmutassa a világnak a jövő megnyerésére vonatkozó tervét”.

A terv központi eleme a GDP 3,2 százalékát meghaladó tervezett K+F ráfordítási cél 2030-ra – ami rekordmagas. A prioritást élvező ágazatok közé tartoznak a félvezetők, a mesterséges intelligencia, a robotika, a kvantumszámítástechnika és a 6G kommunikáció. A terv szerint a hazai iparágaknak 2030-ra a kulcsfontosságú chipek terén 70 százalékot meghaladó önellátást kell elérniük, ami a jelenlegi szintekről, amelyek még mindig nagymértékben függenek a külföldi technológiától, jelentős előrelépést jelent.

A sürgősség nem ideológiai – hanem strukturális. A Trump-kormányzat által a Kínába exportált fejlett Nvidia AI chipekre kivetett 25 százalékos vám, amelyet januárban véglegesítettek, felgyorsította Peking törekvését a hazai alternatívák kifejlesztésére. Ahogy elemzők a CBC-nek elmondták, az Egyesült Államok technológiai elszigetelése az önellátást nem csupán nemzeti büszkeség kérdésévé, hanem gazdasági túlélés kérdésévé tette.

A fogyasztás ösztönzése: Beszámítások és utalványok

A technológiai napirend mellett a döntéshozók várhatóan bővítik a belföldi költekezés ösztönzésére irányuló programokat. A beszámítási támogatási rendszerek, amelyek becslések szerint 2025-ben 2,6 billió jüan fogyasztói forgalmat generáltak, valószínűleg meghosszabbításra és kibővítésre kerülnek. A fiskális politika várhatóan továbbra is expanzív marad, a GDP mintegy 4 százalékának megfelelő deficittel, míg a monetáris politikát „mérsékelten laza” keretek közé szorítják.

Peking azt is vállalta, hogy 2026-ban legalább 12 millió új városi munkahelyet teremt, ami a fiatalok munkanélküliségével kapcsolatos tartós aggodalmakat tükrözi, amely 2025-ben 18 százalék fölé emelkedett.

Miért figyeli a világ

A Két Ülés nem csupán belügyi esemény. Kína politikai döntései hullámokat vetnek a globális ellátási láncokon, a nyersanyagpiacokon és a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül. A chip önellátás felé tett tartós törekvés átalakítja a globális félvezetőipart. Az export fokozott ösztönzése növelheti a kereskedelmi súrlódásokat az Európai Unióval és a délkelet-ázsiai szomszédokkal. Az alacsonyabb növekedési cél pedig azt jelzi, hogy Peking elfogadja a lassabb, szelektívebb terjeszkedés „új normális” állapotát.

Ahogy Zhang Liqun, az Államtanács Fejlesztési Kutatóközpontjának munkatársa fogalmazott, az 5 százalék továbbra is „egy gyakorlatias és elérhető célkitűzés” – de a hangsúly határozottan a sebességről a növekedés minőségére helyeződött át. A vámok és a technológiai háborúk korában ez a különbség fontosabb, mint valaha.