Lengyelország 8%-ra csökkenti az üzemanyagok áfáját. Tusk „CPN” csomagja
Donald Tusk miniszterelnök bejelentette a „CPN” válságkezelő csomagot, amely az üzemanyagok áfájának 23%-ról 8%-ra csökkentését és a jövedéki adó uniós minimumra csökkentését tartalmazza. A benzinkutakon az árak várhatóan körülbelül 1,20 złotyval csökkennek literenként.
A kormány adóintézkedésekkel reagál a rekordmagas üzemanyagárakra
Donald Tusk miniszterelnök 2026. március 26-án bejelentette a „CPN – Alacsonyabb Üzemanyagárak” fedőnevű rendkívüli intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy enyhítse az autósok terheit a benzinkutaknál tapasztalható rekordmagas árak miatt. A legfontosabb elem az üzemanyagok áfájának 23%-ról 8%-ra csökkentése, valamint a benzin és a gázolaj jövedéki adójának az uniós jogszabályok által megkövetelt minimumra csökkentése.
A döntés a kormány rendkívüli ülését követően született, amelyet az USA és Izrael Irán elleni katonai műveletei, valamint a Hormuzi-szoros – a világ kőolaj- és cseppfolyósított gázszállítmányainak mintegy 20%-át lebonyolító kulcsfontosságú útvonal – blokádja által kiváltott hirtelen olajár-emelkedésre reagálva hívtak össze.
Mit tartalmaz a CPN csomag?
Az áfacsökkentés mellett a csomag számos kiegészítő mechanizmust is tartalmaz:
- Jövedéki adó csökkentése – 29 groszyval literenként a benzin, és 28 groszyval literenként a gázolaj esetében
- Maximális ár – a napi kiskereskedelmi limitet az energiaügyi miniszter határozza meg a nagykereskedelmi átlagárak és a minimális működési költségek alapján
- Extraprofitadó (windfall tax) – a magas nyersanyagárakból hasznot húzó üzemanyagipari vállalatokra kivetve
Tusk bejelentette, hogy a teljes hatásnak körülbelül 1,20 złotyval kell csökkentenie az árakat literenként a benzinkutakon. Ugyanakkor a miniszterelnök kizárta az üzemanyag-értékesítési korlátozások bevezetését, az adózási mechanizmusokra helyezve a hangsúlyt a jegyrendszer helyett.
Rekordárak és a válság mértéke
A döntés háttere drámai. A gázolaj Lengyelországban elérte a rekordmagas 8,69 złoty/liter árat, megdöntve a 2022-es korábbi csúcsot. A Pb95 benzin átlagosan 7,14 złotyba, a Pb98 pedig 7,89 złotyba került literenként. Miłosz Motyka energiaügyi miniszter a helyzetet „a kőolajpiac legnagyobb válságának nevezte több mint 50 éve".
A Brent olaj ára meghaladta a hordónkénti 107 dollárt, és a dollár körülbelül 3,70 złoty árfolyamával kombinálva Lengyelország különösen nehéz helyzetbe került – egy árrobbanás „tökéletes vihara" sújtja a háztartásokat és a közlekedési ágazatot egyaránt.
Költségvetési hatás és finanszírozási források
Andrzej Domański pénzügyminiszter a csomag havi költségét körülbelül 1,6 milliárd złotyra becsülte – ebből 900 millió złoty az áfacsökkentés költsége, 700 millió złoty pedig a jövedéki adó csökkentéséből származik. „Ez komoly kiadás a költségvetés szempontjából” – ismerte el a miniszter, rámutatva azonban a tervezett extraprofitadóra, amelyet az üzemanyagipari vállalatok többletnyereségére vetnek ki, mint finanszírozási forrásra.
Gyorsított jogalkotási eljárás
A kormány gyorsított parlamenti eljárást tervezett: első olvasat csütörtök este, második és harmadik olvasat péntek reggel, a szenátus ülése péntek délután – a köztársasági elnök várhatóan még aznap aláírja. A cél a csomag bevezetése húsvét előtt.
Ugyanakkor nem hiányoznak a kritikus hangok sem. Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz fejlesztési miniszter arra figyelmeztetett, hogy a maximális árak csak rövid távon működnek, és üzemanyaghiányhoz vezethetnek. A Európai Bizottság pedig jelezte, hogy az üzemanyagok áfájának 8%-ra csökkentése ellentétes lehet az uniós joggal – ami megkérdőjelezi a megoldás fenntarthatóságát.
Lengyelország ezzel csatlakozik azon uniós országok növekvő csoportjához, amelyek rendkívüli fiskális eszközökhöz nyúlnak az évtizedek óta tartó legsúlyosabb energiaválság közepette.