Pellegrini veszélyhelyzetet akar: a hadsereg nem lőheti le a drónokat

Szlovákiának nincs jogi eszköze a drónok elleni védekezésre

Peter Pellegrini elnök Robert Kaliňák védelmi miniszterrel együtt új biztonsági intézményt – veszélyhelyzetet – vezetne be a szlovák alkotmányba. Ez egy köztes állapot a béke és a hadállapot között, ami a jelenlegi jogszabályokból hiányzik. Az indítvány azután érkezett, hogy az elnök meglátogatta Daniel Zmeko vezérkari főnököt, ahol a fegyveres erők nyíltan elismerték a jogi keretek súlyos hiányosságát.

A probléma lényege riasztó: ha ma egy ellenséges drón repülne be a szlovák légtérbe, a hadseregnek nincs joga lelőni. Kaliňák miniszter megerősítette, hogy a prešovi repülőtéren telepített Mantis légvédelmi rendszer valós veszély esetén törvényellenesen járna el. A szlovák alkotmány ugyanis csak békeidőt, szükségállapotot, rendkívüli állapotot és hadállapotot ismer – nincs olyan köztes állapot, amely lehetővé tenné a katonai erő bevetését a hadüzenet formális kihirdetése nélkül.

Hogyan működne az új intézmény

A javaslat szerint a veszélyhelyzetet a kormány hirdethetné ki az Állami Biztonsági Tanács ajánlása alapján. Ez például akkor aktiválódna, ha hírszerzési információk érkeznek egy kritikus infrastruktúra – atomerőművek, energiaelosztó központok vagy katonai létesítmények – elleni tervezett terrortámadásról.

Pellegrini hangsúlyozta, hogy ez nem felkészülés katonai konfliktusra. „Ez nem olyan jogszabály, amely Szlovákiát készíti fel egy katonai konfliktusra, hanem a fenyegetésekre” – jelentette ki az elnök. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy védelmi rendszereket lehetne telepíteni a stratégiai objektumok köré, és felhatalmaznák őket a fenyegetések automatikus elhárítására – például az atomerőmű felé tartó ellenséges drónok esetében.

A megvalósítás azonban alkotmánymódosítást igényel, ami parlamenti kétharmados többséget és az ellenzék egy részének támogatását jelenti.

Az ellenzék a magyar forgatókönyvre figyelmeztet

Az ellenzéki pártok tartózkodóan reagálnak a javaslatra. Juraj Krúpa, az SaS képviselője arra figyelmeztetett, hogy a modell a magyarországi szükséghelyzeti jogkörökre emlékeztet, amelyet a kritikusok szerint a permanens fenyegetettség érzetének megteremtésére használnak fel, különösen a választási időszakban.

A KDH szükségtelennek nevezte az új intézmény bevezetését. A kereszténydemokraták szerint a szlovák jogszabályok már ma is kifejezetten lehetővé teszik a hadsereg és a katonai eszközök bevetését terrortámadások vagy más súlyos fenyegetések esetén. A KDH a javaslatban inkább a hatalom felesleges koncentrációját látja egy minisztérium kezében.

A Progresívne Slovensko alapos felülvizsgálatot ígért, de egyértelmű magyarázatot kér arra, hogy pontosan hol vall kudarcot a jelenlegi jogszabály. A PS emlékeztetett a hadseregnek a kommunista rezsim idején a saját állampolgárai ellen való bevetésével kapcsolatos történelmi tapasztalatokra is.

Kontextus: drónok és regionális biztonság

A javaslat a régióban növekvő biztonsági kihívások idején érkezik. A közel-keleti konfliktus és a csehországi Elbit Systems fegyvergyártó létesítményei elleni támadások rávilágítottak a közép-európai kritikus infrastruktúra sebezhetőségére. Zmeko vezérkari főnök megerősítette, hogy eljött az ideje a rendszerszintű változtatásoknak – nem csak a kozmetikai módosításoknak.

Kérdéses, hogy sikerül-e politikai konszenzust találni az alkotmánymódosításhoz. Pellegrininek meg kell győznie az ellenzéket arról, hogy az új intézmény elegendő biztosítékot tartalmaz a visszaélések ellen – egy olyan politikai környezetben, ahol a bizalom a koalíció és az ellenzék között nem éppen a tetőfokán van.