Nawrocki kontra Tusk: vita a 44 milliárd eurós védelmi alapokról
Karol Nawrocki elnök nem írta alá az uniós SAFE programból származó hitelről szóló törvényt, és saját védelmi alapot javasolt az NBP nyereségéből finanszírozva. Az elnök és a Tusk-kormány közötti vita mély politikai különbségeket tár fel a 2027-es parlamenti választások előtt.
Az elnök blokkolja az uniós hitelt
Karol Nawrocki elnök megtagadta annak a törvénynek az aláírását, amely lehetővé tenné Lengyelország számára, hogy közel 44 milliárd euró kedvezményes védelmi hitelt vegyen fel az Európai Uniótól a SAFE (Security Action for Europe) program keretében. Lengyelország lett volna a legnagyobb haszonélvezője ennek a 150 milliárd eurós eszköznek, amelyet az Európában növekvő biztonsági fenyegetésekre és az Egyesült Államoknak a kontinens védelmében való csökkenő szerepvállalására válaszul hoztak létre.
Az európai hitelmechanizmust bevezető törvényt a Minisztertanács 2026. február 11-én fogadta el, majd a Szejm a Szenátus módosításaival együtt február 26–27-én szavazta meg. Az elnöknek 2026. március 20-ig van ideje aláírni, megvétózni vagy az Alkotmánybírósághoz utalni a törvényt. Egyelőre úgy döntött, hogy nem írja alá.
Elnöki alternatíva: Lengyel Védelmi Befektetési Alap
Nawrocki, Adam Glapiński, a Lengyel Nemzeti Bank elnökével közösen mutatta be saját koncepcióját – a Lengyel Védelmi Befektetési Alapot, amelyet „SAFE 0%"-ként is emlegetnek. Az elnök benyújtotta a megfelelő törvényjavaslatot a Szejmnek.
A mechanizmus a források adósságfelvétel nélküli összegyűjtését feltételezi: az alap 185 milliárd złoty összeggel rendelkezne – kamat nélkül és hosszú távú brüsszeli kötelezettségek nélkül. A finanszírozás főként az NBP devizatartalékok és aranykészletek értékének növekedése által generált nyereségéből származna. A Bank Gospodarstwa Krajowego-ban elhelyezett alapot az elnök és a miniszterelnök védnöksége alatt kezelnék, a források felhasználója pedig a honvédelmi miniszter lenne.
Nawrocki azzal érvel, hogy az EU-tól származó hitel magában hordozza annak a kockázatát, hogy Lengyelország függővé válik a Brüsszel által diktált külső feltételektől, és a pénzügyi kötelezettségek akár 2070-ig is terhelhetik Lengyelországot.
A kormány nemet mond és B tervet készít
Donald Tusk miniszterelnök határozottan elutasította az elnöki javaslatot, ironikusan „SAFE nulla złoty"-nak nevezve azt. A kormány rámutat, hogy a projekt nem tartalmaz reális pénzügyi garanciákat, és az NBP három éve egyetlen złoty-t sem utalt át az állami költségvetésbe nyereség címén. Pénzügyi szakértők visszhangozzák a kormányt – figyelmeztetnek, hogy a központi bank nyereségén alapuló mechanizmus bizonytalan, és nem biztos, hogy biztosítja a bejelentett összegeket.
Tusk azonban bejelentette, hogy vétó esetén is rendelkezik „B tervvel", amely lehetővé teszi Lengyelország számára, hogy uniós forrásokhoz jusson, bár korlátozottabb mértékben – a nem katonai kiadásokra (pl. a Határőrség vagy a titkosszolgálatok számára) szánt források elérhetetlenné válhatnak.
Az EU védelmi biztosa felszólította Varsót a SAFE program elfogadására, hangsúlyozva Lengyelország stratégiai jelentőségét az európai biztonsági architektúrában.
Rekordkiadások és a vita politikai háttere
A vita háttere azért is jelentős, mert Lengyelország 2026-ban a GDP közel 5%-át fordítja védelemre – ez az egyik legmagasabb arány a NATO-tagállamok között. A rekord költségvetés megközelíti a 200 milliárd złoty-t.
Elemzők rámutatnak, hogy az elnök és a Tusk-kormány közötti konfliktus túlmutat a pénzügyi kérdéseken. Nawrocki – aki kapcsolatban áll az ellenzéki PiS-szel – és Tusk miniszterelnök két különböző elképzelést képviselnek a szuverenitásról és Lengyelország helyéről az EU-ban. A SAFE-ről szóló vita a 2027-es parlamenti választásokért folytatott harc előjátéka, és erőpróba a lengyel biztonságpolitika hosszú távú alakítására.
