Prága visszaadott Görögországnak 39 zsinagógai textíliát

Textíliák a thesszaloniki zsinagógákból térnek vissza otthonukba

Idén február 17-én Zanet Battinou, a Görögországi Zsidó Múzeum igazgatója Prágába érkezett, hogy átvegye a Cseh Köztársaságbeli Zsidó Hitközségek Szövetségének és a Prágai Zsidó Múzeumnak a képviselőitől a 39 zsinagógai textília gyűjteményét. Függönyökről, tóraköpenyekről és zsinagógai asztalok takaróiról volt szó – héber és ladino nyelvű feliratokkal ellátott tárgyakról, amelyeket a nácik a második világháború alatt raboltak el és szállítottak a mai Csehország területére. Nyolcvan év után végre hazatérnek.

Thesszaloniki: a szefárd judaizmus eltűnt központja

A textíliák főként a thesszaloniki szefárd közösségből származnak. Thesszaloniki (görögül Thessaloníki) a háború előtt mintegy 50 000 zsidó otthona volt, és a szefárd judaizmus fő központját jelentette Európában. Az 1941-es német megszállás után a nácik, az úgynevezett Rosenberg-akció keretében, szisztematikusan kifosztották a zsinagógákat, könyvtárakat és kulturális intézményeket. 1943 februárjában gettókat hoztak létre, és ugyanezen év március 15-től megkezdték a deportálásokat: összesen 42 830 thesszaloniki zsidót szállítottak Auschwitz-Birkenauba, akiknek több mint 90 százalékát nem sokkal az érkezésük után meggyilkolták. A közösség, amelynek gyökerei egészen a zsidók 1492-es spanyolországi kiűzetéséig nyúlnak vissza, de facto megszűnt létezni.

Négy évtized a „Balkán” fedőnév alatt

Az, hogy a textíliák pontosan hogyan kerültek Csehországba, nincs teljesen dokumentálva – valószínűleg a nácik által Európa-szerte végrehajtott nagyszabású, elrabolt vagyonok átszállításának keretében. A múzeum 1954–1956 között a „Balkán” homályos kategória alatt regisztrálta őket, ami évtizedekre elfedte eredetüket. Csak a modern proveniencia-kutatás fejlődése tette lehetővé az egyes tárgyak történetének szisztematikus rekonstruálását.

„Csak az utóbbi években térhettünk vissza olyan kérdésekhez, amelyek évtizedekig megválaszolatlanok maradtak” – írta le a helyzetet Michaela Sidenbergová, a múzeum kurátora. A kutatás eredménye egyértelmű volt: a textíliák a görög szefárd közösséghez tartoznak, és vissza kell őket szolgáltatni.

Morális kötelezettség, nem bírósági per

Az átadás abban az időben történt, amikor Európa-szerte erősödik a nyomás a náci megszállás alatt elrabolt kulturális javak visszaszolgáltatásának felgyorsítására. Tavaly áprilisban tizenkét ország képviselői találkoztak Hágában, hogy összehangolják az elrabolt műtárgyak visszaszolgáltatásának eljárásait. Németország 2025. december 1-jétől kötelező választottbírósági eljárást vezetett be a vagyoni restitúciókra, az Egyesült Államokban pedig a Kongresszus elé terjesztettek egy javaslatot a HEAR Act törvény végleges meghosszabbítására, amely védi a holokauszt túlélőinek és leszármazottaiknak a követeléseit.

A prágai lépés ebben az összefüggésben önkéntességével tűnik ki. Nem bírósági nyomás eredménye volt, hanem a morális kötelezettség proaktív elismerése. „A szétszórt örökség visszaszolgáltatásának erkölcsi kötelességéről van szó” – hangsúlyozták a Cseh Köztársaságbeli Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselői. A tárgyak most az athéni Görögországi Zsidó Múzeum gondozásába kerülnek.

Kivételes lépés a múzeum történetében

A prágai Zsidó Múzeum a maga nemében a világ egyik legnagyobb intézménye, és több tízezer kiállítási tárgyat őriz, amelyek a közép-európai zsidó kultúra gazdagságát bizonyítják. A 39 görög textília átadása a történetének egyik legjelentősebb restitúciós aktusa. Ugyanakkor egyértelmű üzenetet küld a többi európai múzeumnak: a proveniencia-kutatás és a cselekvési hajlandóság legalább részben orvosolhatja a második világháború okozta sérelmeket – anélkül, hogy bírósági parancsra kellene várni.