EU Kijevben: Négy éve tart a háború, 90 milliárd eurós hitel

Kijev ismét az európai figyelem középpontjában

Pontosan négy évvel azután, hogy 2022. február 24-én Oroszország nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen, az Európai Unió legmagasabb rangú képviselői Kijevbe látogattak. António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke részt vett egy hivatalos megemlékezésen, és meglátogatták az orosz rakétatámadások által megrongált energetikai infrastruktúrát. A látogatás szimbolikája egyértelmű: az EU Ukrajna mellett áll.

A két vezető találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egy háromoldalú megbeszélésen. Az Európai Tanács közleménye szerint a látogatás megerősíti „az EU rendíthetetlen elkötelezettségét az ukrán nép és annak európai jövője iránt.”

A „készek koalíciója”: 35 ország a békéért

A kijevi program része volt az úgynevezett „készek koalíciójának” találkozója is, amelyet Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök hívott össze. Ezen 35 ország vett részt, amelyek közösen megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett a tartós béke elérése és nemcsak Kijev, hanem egész Európa biztonságának garantálása érdekében. Ez a háború kezdete óta az egyik legszélesebb körű diplomáciai szolidaritási jelzés.

Kilencvenmilliárd euró: hitel Magyarország ellenére

Az Európai Parlament jóváhagyott egy 90 milliárd eurós csomagot Ukrajna számára hitel formájában a 2026–2027-es évekre. A szavazás azonban nem volt zökkenőmentes: Magyarország blokkolta a források felszabadításához szükséges három jogszabály egyikét. Budapest a hozzájárulását az orosz kőolajnak a Barátság kőolajvezetéken keresztüli tranzitjának helyreállításához köti, amelyet egy januári dróntámadás szakított meg.

Az EU azonban megtalálta a kiutat. Valdis Dombrovskis európai biztos megerősítette, hogy az EU Tanácsa a szükséges három jogszabályból kettőt Magyarország nélkül is elfogadhat, ami lehetővé teszi a kifizetés technikai előkészületeit. Az első kifizetések április elején várhatók. Brüsszel egyúttal élesen bírálta Budapestet a lojális együttműködés elvének megsértése miatt.

Szlovákia: Fico Brüsszellel szemben

Míg az EU többsége szolidaritást mutat Ukrajnával, Robert Fico szlovák miniszterelnök eltérő hangot ütött meg. Ukrajna finanszírozását „ideológiai őrületnek” nevezte, a szlovák kormány pedig bejelentette a sürgősségi áramszállítás leállítását Ukrajnába – válaszul az orosz kőolaj ukrán hálózaton keresztüli tranzitjának leállítására. Fico emellett nem zárta ki további lépések megtételét sem, beleértve Ukrajna EU-tagsági kérelmének támogatásának felülvizsgálatát. Szlovákia így egyre nagyobb diplomáciai nyomás alá kerül az Unióban lévő partnerei részéről.

Négy év háború számokban

A négyéves konfliktus mérlege pusztító. Az UNHCR szerint közel 5,9 millió ukrán menekültet regisztráltak külföldön, ebből 5,3 milliót Európában. Az országon belül 3,7 millió ember maradt lakóhelye elhagyására kényszerülve, akiknek 71 százaléka több mint két éve él menekültként. 2026-ban mintegy 10,8 millió ember szorul humanitárius segítségre.

A civil áldozatok száma riasztó ütemben növekszik: 2025-ben a civil áldozatok száma 31 százalékkal magasabb volt, mint 2024-ben. A háború kezdete óta több mint 15 000 civil halt meg. Az UNICEF szerint minden harmadik ukrán gyermek lakóhelye elhagyására kényszerült, a bombázások pedig több mint 3200 gyermekáldozatot követeltek.

Négy évvel az invázió kezdete után Európa kulcsfontosságú kérdés előtt áll: meddig és milyen eszközökkel lesz képes és hajlandó támogatni Ukrajnát – és hogy a belső repedések, amelyeket Magyarország vagy Szlovákia szimbolizál, nem gyengítik-e azt az egységet, amelyet Costa és von der Leyen Kijevbe jött demonstrálni.